Liptó vármegye

Liptó vármegye
Liptó vármegye címere
Központ	Liptószentmiklós
Népesség
Népesség	76.850 (1891)
Nemzetiségek	magyarok, szlovákok
Földrajzi adatok
Terület	2 246  km2
Térkép
Liptó vármegye térképe
Liptó vármegye domborzati térképe

Liptó (szlovákul Liptov, latinul Liptoviensis, Lyptoviensis, Liptaviensis, Liptovium, németül Liptau, lengyelül Liptów) a Magyar Királyság közigazgatási területe, vármegyéje volt. Jelenleg területe Észak-Szlovákiában található. A terület mára közigazgatási egységét elvesztette, a névvel a történelmi régióra ill. az egykori vármegyére való utalásként találkozhatunk.

Földrajz

Liptó Ausztria Galícia nevű tartományával, valamint Árva-, Turóc-, Zólyom-, Gömör-Kishont- és Szepes vármegyékkel volt határos. A vármegye a Vág felső folyásánál, a Liptói-havasok és az Alacsony-Tátra között terült el. (A Liptói-havasok a Tátra nyugati, nagyobb kiterjedésű része, szemben a keletebbre fekvő Magas-Tátrával, melynek csúcsai magasabbak, alapterülete azonban kisebb.) Területe 1910 körül 2247 km² volt.

A volt vármegye területén manapság a Rózsahegyi járás és a Liptószentmiklósi járás osztozik. Három falu (Teplicska, Csorba és Csorbató) jelenleg a Poprádi járásban találhatók.

Megyeszékhelyek

A vármegye székhelye a a liptói vár, később Németlipcse volt. 1677-től a megye székhelye Liptószentmiklós volt.

Lakosság

Népessége 1891-ben 76850 fő, népsűrűsége 34 fő/km² volt. A lakosság etnikai összetétele (1891):

• 72067 (93,78%) szlovák
• 2568 fő (3,34%) német
• 1771 fő (2,30%) magyar

Története

Liptó mint vármegye a 15. század előtt alakult. 1918-ban (megerősítve a trianoni békével 1920-ban) Liptó vármegye az újonnan alakult Csehszlovákia része lett.

A második világháború alatt, amikor Csehszlovákia ideiglenesen feldarabolódott, Liptó a független Szlovákia része lett. A második világháború után ismét Csehszlovákiához tartozott. 1993 óta ismét Szlovákia része.

Közigazgatás

Az egykori Liptó vármegye fekvése a mai Szlovákián belül

Járási beosztás

Liptó vármegye a 19. század közepéig általában négy, majd három járásra oszlott, ezek határai azonban gyakran változtak. 1886-tól volt a járásoknak a vármegye által kijelölt állandó székhelye, addig a főszolgabíró mindenkori lakhelye számított a székhelynek. Ekkortól kezdve három járás állt fenn folyamatosan változatlan székhellyel, és egy negyedik működött 1886-tól 1893-ig, illetve 1907 után, azonban e negyedik járás neve, székhelye és területe más volt 1893 előtt és 1907 után.

A megye járásai az alábbiak voltak (zárójelben 1886 utáni állandó székhelyeik).

1. Liptószentmiklósi járás (Liptószentmiklós)
2. Liptóújvári járás (Liptóújvár)
3. Rózsahegyi járás (Rózsahegy)
4. Olaszi járás (Tepla), 1886-ban alakult és 1893-ban megszűnt
5. Németlipcsei járás (Németlipcse), 1907-ben alakult

Meg kell jegyezni, hogy az 1890-es évekig a járások elnevezésének többféle nyelvi és helyesírási változatával is lehetett találkozni, továbbá mivel a vármegye hivatalos helyneveinek végleges megállapítására soha nem került sor, ezért a járási székhelyeknek is többféle névváltozata létezett.

Városai

A vármegye egyetlen rendezett tanácsú városa Rózsahegy volt 1908-tól.