Liptó vármegye
| Liptó vármegye | |||
| |||
| Ország | Magyar Királyság | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Nemzetiségek | magyarok, szlovákok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 2246 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Liptó vármegye térképe | |||
 | |||
| Liptó vármegye domborzati térképe | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Liptó vármegye témájú médiaállományokat. | |||
Liptó (szlovákul Liptov, latinul Liptoviensis, Lyptoviensis, Liptaviensis, Liptovium, németül Liptau, lengyelül Liptów) a Magyar Királyság közigazgatási területe, vármegyéje volt. Jelenleg területe Észak-Szlovákiában található. A terület mára közigazgatási egységét elvesztette, a névvel a történelmi régióra, ill. az egykori vármegyére való utalásként találkozhatunk.
Földrajz[szerkesztés]
Liptó Ausztria Galícia nevű tartományával, valamint Árva-, Turóc-, Zólyom-, Gömör-Kishont- és Szepes vármegyékkel volt határos. A vármegye a Vág felső folyásánál, a Liptói-havasok és az Alacsony-Tátra között terült el. (A Liptói-havasok a Tátra nyugati, nagyobb kiterjedésű része, szemben a keletebbre fekvő Magas-Tátrával, melynek csúcsai magasabbak, alapterülete azonban kisebb.) Területe 1910 körül 2247 km² volt.
A volt vármegye területén manapság a Zsolnai kerületben a Rózsahegyi járás és a Liptószentmiklósi járás osztozik. A két járás szinte teljes egészében megfelel az egykori Liptó vármegyének, két kivétellel:
- ma a Rózsahegyi járáshoz tartozik az egykori Árva vármegyéhez tartozó Oláhdubova falu;
- az egykor a vármegye keleti oldalán található három falu (Teplicska, Csorba és Csorbató) jelenleg az Eperjesi kerület Poprádi járásához tartozik.
Megyeszékhelyek[szerkesztés]
A vármegye székhelye a liptói vár, később Németlipcse volt. 1677-től a megye székhelye Liptószentmiklós volt.
Lakosság[szerkesztés]
Népessége 1891-ben 76 850 fő, népsűrűsége 34 fő/km² volt. A lakosság etnikai összetétele (1891):
A vármegyében nem volt szlovák iskola, csak magyar.[1][2]
Története[szerkesztés]
Liptó mint vármegye a 15. század előtt alakult. 1920-ban Liptó vármegye az újonnan alakult Csehszlovákia része lett.
A második világháború alatt, amikor Csehszlovákia ideiglenesen feldarabolódott, Liptó a független Szlovákia része lett. A második világháború után ismét Csehszlovákiához tartozott. 1993 óta ismét Szlovákia része.
Közigazgatás[szerkesztés]
Járási beosztás[szerkesztés]
Liptó vármegye a 19. század közepéig általában négy, majd három járásra oszlott, ezek határai azonban gyakran változtak. 1886-tól volt a járásoknak a vármegye által kijelölt állandó székhelye,[3] addig a főszolgabíró mindenkori lakhelye számított a székhelynek. Ekkortól kezdve három járás állt fenn folyamatosan változatlan székhellyel, és egy negyedik működött 1886-tól 1893-ig, illetve 1907 után, azonban e negyedik járás neve, székhelye és területe más volt 1893 előtt és 1907 után.
A megye járásai az alábbiak voltak (zárójelben 1886 utáni állandó székhelyeik).
- Liptószentmiklósi járás (Liptószentmiklós)
- Liptóújvári járás (Liptóújvár)
- Rózsahegyi járás (Rózsahegy)
- Olaszi járás (Tepla), 1886-ban alakult és 1893-ban megszűnt
- Németlipcsei járás (Németlipcse), 1907-ben alakult
Meg kell jegyezni, hogy az 1890-es évekig a járások elnevezésének többféle nyelvi és helyesírási változatával is lehetett találkozni, továbbá mivel a vármegye hivatalos helyneveinek végleges megállapítására soha nem került sor, ezért a járási székhelyeknek is többféle névváltozata létezett.
Városai[szerkesztés]
A vármegye egyetlen rendezett tanácsú városa Rózsahegy volt 1908-tól.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Apponyiho školské zákony. In: Encyklopédia Slovenska I. zväzok
- ↑ szerk.: Apponyi: Magyar Katolikus Lexikon > L > Lex Apponyi
- ↑ 1886. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 2.)
Források[szerkesztés]
- Vítek, Peter 2019: Dejiny pošty v Liptove. Archívny almanach II.
- Janura, Tomáš 2019: Archontológia Liptovskej stolice v rokoch 1709 – 1786. Archívny almanach II.
- Vítek, Peter 2017: Pivovarníctvo v Liptove. Archívny almanach I.
- Ferdinand Uličný 2014: Dejiny Liptova od 9. do 19. storočia.
- Ferdinand Uličný 2008: Dejiny Liptova v stredoveku a novoveku.
- Víťazoslav Struhár 2000: Predstavitelia archeologického bádania na Liptove od druhej polovice 19. do konca 20. storočia. In: Dzuriak, Karol - Žatkuliak, Jozef (zost.): Prínos osobností Liptova pre históriu a súčasnosť. Bratislava, 119-132.
- Branislav Varsik 1988: Otázky vzniku a vývinu slovenského zemianstva.
- Slivka, K. - Hrbek, R. - Boroš, M. 1969: Dejiny Horného Liptova. Liptovský Mikuláš.
- Házi Jenő 1947: Egy adat Liptó megye kialakulásához. Századok.
- Horánszky Pál 1944: Liptóvármegye nemes családai.
- Horánszky Pál 1942: Liptóvármegye 1837 évi tisztújító közgyűlésének jegyzőkönyve. Magyar Családtörténeti Szemle VIII.
- Horánszky Pál 1940: Liptó vármegye által az 1790-1843. évek között kiadott nemességigazoló és egyéb bizonyitványok jegyzéke. Budapest.
- Ivan Houdek 1931: Veľký hrad Liptovský. Sborník museálnej slovenskej spoločnosti.
- Alexander Húščava 1930: Kolonizácia Liptova do konca XIV. storočia.
- Szmrecsányi Arisztid 1888: Liptómegye közgazdasági viszonyai.
- Mihalik József 1886: Liptóvármegye topographiai tekintetben. A Magyarországi Kárpátegyesület évkönyve 13.
- Érdy János 1857: Liptói regestrum MCCCXCI-ből.
- Kovačevičová, S.: Ľudový odev v Hornom Liptove.
További információk[szerkesztés]
