Teplicska
| Teplicska (Liptovská Teplička) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Poprádi |
| Turisztikai régió | Liptó |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1634 |
| Polgármester | Slavomír Kopáč |
| Irányítószám | 059 40 |
| Körzethívószám | 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2412 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 24 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 900 m |
| Terület | 98,68 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Teplicska
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 58′ 00″, k. h. 20° 05′ 00″ | |
| Teplicska weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Teplicska (szlovákul Liptovská Teplička, németül Zeplitschke) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban. 2011-ben 2412 lakosából 2221 szlovák és 52 cigány volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Poprádtól 25 km-re délnyugatra a Fekete-Vág partján a Király-hegy északi lábánál fekszik.
Története [szerkesztés]
A régészeti leletek szerint tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek. A falut árvai gorál telepesek alapították a 17. század első felében. 1634-ben említik először a liptóújvári uradalom birtokaként. Lakói földműveléssel, állattenyésztéssel, fakitermeléssel és faúsztatással foglalkoztak. 1706-ban fatemplomot építettek, melyet Keresztelő Szent János tiszteletére szenteltek fel. Ezt 1759-ben kőtemplommá építették át barokk stílusban. Plébániáját 1766-ban alapították, ebből az évből származik az első adat a falu iskolájáról is. 1715-ben 22, 1720-ban 17 adózója volt. 1784-ben 131 házában 1176 élt. 1828-ban 144 háza és 1221 lakosa volt. 1899-ben a település nevét Királyhegyfalura magyarosították, de a lakosság ezt nem fogadta el.
Vályi András szerint " TEPLICSKA. Tót falu Liptó Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai többfélék, fekszik Boczához 3/4 mértföldnyire; fája, teje van, földgye többnyire sovány; határja hegyes, võlgyes, piatza 2 órányira. " [2]
Fényes Elek szerint "Teplicska, tót f., Liptó vgyéb., Szepes szélén a Kárpátok közt; 1216 kath., 5 evang. lak. Kath. paroch. templom. Roppant erdõség. Földje csak zabot terem. " [3]
1910-ben 1687, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott. A háború után sok lakója kivándorolt a tengerentúlra. Ma a falu elsősorban üdülő- és turistaközpont. Lakói idegenforgalomból élnek, valamint poprádi és szviti üzemekben dolgoznak.
2001-ben 2277 lakosából 1926 szlovák és 338 cigány volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Római katolikus temploma 1759-ben épült barokk stílusban.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
