Menguszfalva
| Menguszfalva (Mengusovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Poprádi |
| Turisztikai régió | Szepes |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1398 |
| Polgármester | Milan Vechter |
| Irányítószám | 059 36 |
| Körzethívószám | 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 641 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 72 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 807 m |
| Terület | 8,94 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Menguszfalva
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 04′ 30″, k. h. 20° 08′ 30″ | |
| Menguszfalva weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Menguszfalva (szlovákul Mengusovce, németül Mengsdorf) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Poprádi járásában. 2011-ben 641 lakosából 582 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Poprádtól 13 km-re nyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
A falu a 13. században keletkezhetett, sokáig a savniki apátság birtoka volt. Első írásos említése 1398-ból származik, amikor "Mengus" néven szerepel. A 16. század a Laszki, majd a Máriássy családé. Lakói híres teknőkészítők voltak, de emellett főként állattartással foglalkoztak. A 18. században fűrésztelep működött a faluban. 1787-ben 33 háza és 315 lakosa volt. 1828-ban 60 házaban 425 lakos élt.
Vályi András szerint "MENGUSFALVA. Mengsdorf. Menkusovce. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Márjásy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Batisfalvának szomszédságában, és annak filiája, földgye Gerlachfalváéhoz hasonló." [2]
Fényes Elek szerint "Mengusfalva Mengusdorf, tót falu, Szepes vmegyében, Liptó vmegye szélén: 78 kath., 647 evang. lak., kik gyolcsot, teknőket csinálnak. Sovány, köves határ. Nagy erdő. Fürész- és lisztmalmok. F. u. b. Marjássy. Ut. p. Lőcse." [3]
1910-ben 354, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. Az első világháború előtt lakói közül sokan kivándoroltak. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.
2001-ben 579 lakosából 489 szlovák és 79 cigány volt.[4]
Nevezetességei [szerkesztés]
- A faluvégen 18. századi gerendákból épített malom áll.
- Szent Tamás temploma a 13. század második harmadában épült kora gótikus stílusban, 18. századi festett famennyezete van.
- Evangélikus temploma 1840-ben épült klasszicista stílusban.
További információk [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis
|
|||||||||||
