Gánóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gánóc (Gánovce)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Poprádi
Rang község
Első írásos említés 1317
Polgármester Alžbeta Čekovská
Irányítószám 058 01
Körzethívószám 052
Népesség
Teljes népesség 1249 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 159 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 642 m
Terület 7,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gánóc (Szlovákia)
Gánóc
Gánóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 01′ 48″, k. h. 20° 19′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 48″, k. h. 20° 19′ 40″
Gánóc weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gánóc (szlovákul Gánovce, németül Gansdorf) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Poprádi járásában. 650 m magasan fekvő gyógyfürdőhely gipszes, szénsavas gyógyforrással. 2011-ben 1249 lakosából 965 szlovák és 160 roma volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Poprádtól 4 km-re délkeletre fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét első birtokosáról, Gaanról kapta. Filefalva tartozik hozzá.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területe már az őskorban lakott volt, a neandervölgyi ember maradványait találták itt meg. A mai falu a 14. század elején keletkezett. Gánócot 1317-ben "villa Ganau" alakban említik először, de Filefalva nevű része már 1236-ban szerepel IV. Béla király adománylevelében. Gánócot is valószínűleg már a 13. században alapították, mert kora gótikus temploma is ekkor épült. Első birtokosai között feltűnik egy bizonyos "Bazilius Gaana" fia, aki után valószínűleg a település a nevét kapta. A falu lakói évszázadok óta mezőgazdaságból éltek. 1473-ban "Ganfalu", 1521-ben "Ganovecz" alakban említi oklevél. 1787-ben 28 háza és 155 lakosa volt. 1828-ban 18 házában 136 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Gyógyvízű forrását már 1549-ben ismerték és fürödtek a vizében, igazi gyógyfürdővé azonban csak azután fejlődött, hogy 1852-ben Korponay Ágoston korszerű fürdőteleppé építtette.

Vályi András szerint "GÁNOTZ. Felső, és Alsó Gánotz, Johansdorf, Ganovetz. Két részre osztott tót faluk, Szepes Vármegyében, birtokosai Márjásy, Okolitsányi, és más Urak, lakosai 13katolikusok, fekszenek Lőtsétől három fertály mértföldnyire, egy völgyben, Svabótz, Lutsivna, és Poprád között, savanyú vizétől, és meszes fördőjéről írt Krantz. Határjai jó termékenységűek, réttyek, legelőjök jó, fájok is szükségekre elég lévén, második Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Ganócz, (Gansdorf), tót falu, Szepes vmegyében, Filiczhez közel: 87 kath., 89 evang. lak. Kath. paroch. templom. Savanyuviz, mellynek alkotó része: szénsavany-szesz, mészföld, kevés vas, keserűsó; használ a csipős nedvességtől származott bajokban. F. u. Okolicsányi, Vitalis. Ut. p. Lőcse." [3]

1910-ben 232, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott. 1924-ben a szomszédos Filefalvát csatolták hozzá.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Mihály temploma a 13. század második felében kora gótikus stílusban épült, szentélyében 14. századi freskók vannak. 1776-ig önálló plébánia volt, akkor azonban a templom leégett és újjá kellett építeni. Oltárai és szószéke 17. századiak. Madonnaszobra 1510 körül készült, a szepesi faszobrászat remeke. Ugyancsak a faszobrászat remeke az 1480 körül készült gánóci Szent Szaniszló retabulum (oltárfelépítmény).
  • A faluban egy 19. századi klasszicista kúria is van.
  • Fürdője már 1549-ben működött, de az ósdi telepet 1852-ben birtokosa Korponay Ágoston leromboltatta és korszerű pavilonokat építtetett. 1880-ban mélyfúrás után a telepet bővítették. Termálvize 24 °C-os.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ján Volko-Starohorský 1924: Praosada na Hrádku pri Gánovciach (Spiš). Obzor praehistorický III, 138.