Malompatak
| Malompatak (Mlynica) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Poprádi |
| Turisztikai régió | Szepes |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1248 |
| Polgármester | Anna Krajčová |
| Irányítószám | 059 91 |
| Körzethívószám | 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 445 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 57 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 681 m |
| Terület | 7,78 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Malompatak
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 06′ 00″, k. h. 20° 19′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Malompatak (1899-ig Mühlenbach, szlovákul Mlynica, korábban Milbachy, németül Mühlenbach) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Poprádi járásában. 2011-ben 445 lakosából 437 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Poprádtól 6 km-re északra fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Magyar neve a német Mühlenbach (= malompatak) fordítása.
Története [szerkesztés]
A falu a tatárjárás után keletkezhetett, amikor a 13. század közepén németeket telepítettek ide. Oklevél 1268-ban "Milymbach" alakban említi először. 1289-ben "Muhlbach", 1298-ban "Millenbach" néven szerepel a korabeli forrásokban. Malompatak a szepesi szász városok közösségéhez tartozott. Egykor gabonaőrlő malmok álltak itt. 1465-ben Szepes várának jobbágyfaluja volt, az uradalommal együtt előbb a Szapolyaiak, 1531-től 1636-ig a Thurzók, majd 1848-ig a Csákyak birtoka. A Szepességben elsőként vette fel a protestáns hitet 1534-ben. A 17. század elején a Thurzók előbb Horváth Márknak, majd mintegy 30 évre Thököly Istvánnak zálogosították el. A 16. századtól a 19. századig oppidium, azaz mezővárosi rangot viselt. 1700-ban az egyházi vizitáció szerint a településen 11 katolikus és 134 evangélikus család élt. A 18. században fűrésztelepe volt. Lakói mezőgazdasággal, fafeldolgozással, kenderfeldolgozással foglalkoztak.
Vályi András szerint "MILLENBACH. Német falu Szepes Várm. földes Ura Berzeviczi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Maczdorfhoz 1/4 órányira, határja ollyan mint Zsakóczé." [2]
Fényes Elek szerint "Műhlenbach, német falu, Szepes vmegyében, a Kárpátok alatt, Késmárkhoz délre 1 1/4 órányira: 95 kath. 347 evang. lak. Kath. paroch. templom. Fűrész- és lisztmalmok. F. u. gr. Csáky Károly." [3]
1910-ben 606, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott. 1945 után német lakosságát kitelepítették, melyekre a Lengyelországhoz csatolt területekről szlovákok érkeztek.
2001-ben 360 lakosából 358 szlovák volt, mindössze egy német lakta.[4]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Antiochiai Szent Margit plébániatemploma a 13. század közepén épült, többszöri átépítései ellenére sokat megőrzött eredeti formájából. 1425 és 1434 között gótikus stílusban építették át. Főoltárát 1515 körül Lőcsei Pál mester készítette. A templom a 16. században előbb a reformátusok, majd az evangélikusok tulajdonába került.
- Egykori 1830-ban épített evangélikus temploma 1945 után a szászok kitelepítése után megüresedett. Ezután magtárként szolgált, 1997-ben autó-motor múzeumot létesítettek benne.
További információk [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Magyar Kutatási Adatbázis
|
|||||||||||
