Szepesváralja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szepesváralja (Spišské Podhradie)
Spišské Podhradie a hrad.jpg
A város látképe a várral.
Szepesváralja címere
Szepesváralja címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Lőcsei
Turisztikai régió Szepes
Rang város
Első írásos említés 1249
Polgármester Jozef Bača
Irányítószám 053 04
Körzethívószám 053
Népesség
Teljes népesség 4078 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 163 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 448 m
Terület 24,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szepesváralja  (Szlovákia)
Szepesváralja
Szepesváralja
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 20° 45′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 20° 45′ 00″
Szepesváralja weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Szepes vára és a kapcsolódó műemlékek
Világörökség
Spis Castle 03.JPG
Szepesi vár
Adatok
Ország Szlovákia
Világörökség-azonosító 620
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve 1993
Elhelyezkedése
Szepesváralja  (Szlovákia)
Szepesváralja
Szepesváralja
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 00′, k. h. 20° 45′

Szepesváralja (szlovákul Spišské Podhradie, németül Kirchdrauf, lengyelül Podgrozdie) város Szlovákiában az Eperjesi kerület Lőcsei járásában. Szepeshely tartozik hozzá. 2011-ben 4078 lakosából 3410 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lőcsétől 15 km-re keletre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint ezen a területen már az i. e. 5. évezredben éltek emberek. A legrégibb leletek a Várhegy legmagasabb pontján kerültek elő. A második település a közeli Dreveník dombon került elő és az i. e. 3. évezred második felére keltezhető. A puhói és a bükki kultúra gazdag leletanyagára bukkantak itt. A hely lakott volt a 2. században és még a 11. században is földvár állt ezen a helyen.

A város feletti Várhegyen már a tatárjárás előtt is állt vár, amelyet 1113-ban kezdtek építeni királyaink az északi gyepűk védelmére, ezt azonban lerombolták. A mai vár őse a 13. század második felében épült, a mindenkori szepesi ispánok székhelye volt. 1304-ben Károly Róbert hívei foglalták el Vencel híveitől. 1307-ben rövid időre a csehek szállták meg, 1443-ban a husziták foglalták el. 1462-ben a Szapolyaiaké lett, 1528-ban kétheti ostrommal vették be a császári seregek. 1604-ben Bocskai serege sikertelenül ostromolta. 1636-ban lett a Csákyaké. 1703-ban a kurucok csellel foglalták el. 1707-ben a Csákyak elhagyták és kényelmes kastélyaikba költöztek. A Rákóczi-szabadságharc alatt többször cserélt gazdát. 1780-ban egy villámcsapás okozta tűzvész rombolta le az elhagyott falakat, azóta rom.

A vár alatti település fejlődő kisváros, amely egykor a Szepesség politikai központja volt. Szepesváralja a szepesi vár szolgálófalujaként keletkezett a 12. században Jablonovska és Teledin patakok összefolyásánál. Már a 13. század elején a vártól független önálló településsé fejlődött. Első írásos említése 1249-ből származik "Villa Saxonum sub castro" alakban. 1268-ban "Suburbium", 1274-ben "Villa Saxonum de Suburbio", 1321-ben "Kirchdorf", 1328-ban "Varalia, Kyrchdorff", 1412-ben "Suburbium, castri Scepusiensis vulgo Varalia" néven szerepel a korabeli forrásokban. II. Géza szászokat telepített ide, majd a tatárjárás után újból szászok érkeztek. Plébániatemploma 1258 és 1273 között épült Szűz Mária tiszteletére. Ez volt a település központja, körülötte épült ki fokozatosan a későbbi város. 1271-ben V. Istvántól városi kiváltságokat kapott. A szepesi szász városok szövetségének tagja lett. A városi ispotályt 1327-ben említik. A 14. század elején egymás után épültek a fel jellegzetes kőből épített kétszintes polgárházai. Már 1385-ben megjelennek első céhei, a kovácsok és posztógyártók céhe. 1412-ben Zsigmond ezt is elzálogosította Lengyelországnak. Az első latin iskola 1450 körül létesült a városban. 1453-ban vásártartási jogot kapott, hetivásárai messze földön híresek voltak. A huszita támadások hatására 1462 és 1497 között erődített formában építették át a plébániatemplomot. 1546-ban a korábbi polgárházak felhasználásával megépült a városháza. A 16. században alakultak további kézműves céhei, a csizmadiáké 1538-ban, a szabóké 1550-ben, a mészárosoké 1595-ben alakult meg. 1583-ban a város egy tűzvészben leégett. Az újjáépítés során a gótikus polgárházakat már reneszánsz stílusban építették újjá. A reformáció itt is elterjedt. 1614-ben evangélikus egyházi zsinatot tartottak a városban. 1671-ben egy bírósági perben az evangélikus lelkészeket kitiltották a 13 szepesi városból. A 18. század viszonylag nyugalmasabb időszaka lehetőséget adott a gazdasági fejlődésre, lakói mezőgazdasággal, szeszfőzéssel, kézművességgel foglalkoztak. Új barokk lakóházak épültek, 1726-ban megújult a városháza is. Ebben az évben épült a Mária-oszlop, a század végén pedig megépült az evangélikus templom is. 1772-ben visszakerült Magyarországhoz. 1778 és 1876 között a XVI szepesi város tartományához tartozott. 1828-ban 3140 lakosa volt. 1852 és 1854 között, majd 1894-től járási székhely. 1856-ban és 1862-ben tűzvész pusztította. A 19. század végén a vasút megépítésével indult be az ipari fejlődés. 1894-ben bekapcsolták a Kassa és Csehország közötti vasúti forgalomba. Hitelintézetét 1876-ban alapították. 1895-ben mészkőbánya és téglagyár kezdte meg működését a területén. 1904-ben épült gőzmeghajtású malma és fűrészüzeme. 1910-ben 3129 lakosából 1832 szlovák, 713 német és 566 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesváraljai járásának székhelye volt. 1949 után járásbíróság székhelye lett. Két fűrésztelepe, téglagyára, 9 malma működött. Lakói főként a helyi üzemekben, Lőcse és Korompa üzemeiben dolgoztak, valamint mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak.

Szepesváralja központja háttérben a várral

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szepesváraljai utcakép
  • A város környékét a felette délkeletre emelkedő 614 m magas gránittetőn épült Szepesi vár uralja. A tekintélyes romok több mint három hektár területen fekszenek, ezzel a Szepesi vár a középkori Magyarország legnagyobb vára volt. A vár romjaiban is impozáns látványt nyújt. A Várhegy ma Zsigra határához tartozik.
  • A szomszédos Drevenik-dombon is vár állott egykor.
  • Kisboldogasszonynak szentelt plébániatemploma 13. századi eredetű, 1258 után épített román alapokon nyugszik, 1462 és 1497 között gótikus stílusban átépítették, majd 1824 és 1829 között klasszicista stílusban építették át. Szárnyasoltára a gótikus Mária-szoborral 1507-ben készült.
  • A Mária-oszlop 1726-ban épült, 1889-ben restaurálták.
  • A városháza 1546-ban épült reneszánsz stílusban, 1786-ban átépítették.
  • Az irgalmas rend Istenes Szent János temploma és kolostora az 1327-ből való városi menház átépítésével 1653 és 1658 között épült. 1727 és 1736 között barokk stílusban építették át.
  • Evangélikus temploma 1799 és 1808 között épült.
  • A város polgárházai közül sok gótikus eredetű, reneszánsz és barokk stílusban átépítve.
  • Temetőjében az 1849-ben a Branyiszkónál elesett honvédek síremléke áll. Temetőkápolnája a 19. század elején épült.
  • Határában alacsony mésztufadomb tetején 1675-ből való búcsújáró kápolna áll.
  • A szintén határában álló Szent János kápolna 1776-ban épült.
  • A városi zsinagóga 1905-ben épült.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szepesváralja (Szepeshely) légifotója

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]