Poprád (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Poprád (Poprad)
Poprad.Fußgängerzone.jpg
Poprád sétálóutcája
Poprád címere
Poprád címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Poprádi
Turisztikai régió Szepes
Rang város
Első írásos említés 1250
Polgármester Jozef Švagerko
Irányítószám 058 01
Körzethívószám 052
Népesség
Teljes népesség 52 862 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 839 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 684 m
Terület 63,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Poprád (Szlovákia)
Poprád
Poprád
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 03′ 30″, k. h. 20° 18′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 30″, k. h. 20° 18′ 00″
Poprád weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Poprád (szlovákul Poprad, németül Deutschendorf) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásának székhelye. A Magas-Tátra kapuja és egyik idegenforgalmi központja. 2011-ben 52 862 lakosából 43 020 fő szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Poprád térképe

Késmárktól 15 km-re délnyugatra, a Poprádi-medence keleti felén, a Poprád folyó mellett, annak nagy kanyarulatában fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a rajta keresztülfolyó folyóról kapta a nevét.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szent Egyed tér
A város látképe

Már az őskorban lakott hely volt, a tatárjárás előtt jobbára szlávok lakták. A város a tatárjárás után indult lassú fejlődésnek, amikor IV. Béla németeket telepített ide. Oklevélben először 1244-ben említik "villa Theutonicalis" néven, mai nevén pedig 1256-ban "Poprad" néven. 1300-ban "Popprat", 1310-ben "Villa Tedescha", 1328-ban "Teutschendorff", 1346-ban "Popradzaza", 1412-ben "Dewchendorff" néven említik. Főként mezőgazdasági jellegű település volt, mely híres volt lentermesztéséről, lenvásznairól és kitűnő káposztájáról. 1412-ben Zsigmond ezt is elzálogosította 15 másik szepesi várossal együtt. A 16. században határában rézércet bányásztak, bányája a 18. századig működött. Csak a 18. században indult nagyobb fejlődésnek vásári jogának elismerése és a kézművesség fejlődése – különösen a rézművesség – révén. Ekkor már vásártartási joga is volt. 1772-ben visszakerült Magyarországhoz és a 16 szepesi városhoz tartozott. Papírgyárát 1692-ben alapították, kiváló minőségű papírt állítottak itt elő.

1870-ben a Kassa–Oderbergi Vasút egyik fontos állomása lett, jelentősége ekkor nőtt meg. Egymás után alapították üzemeit. 1856-ban sörfőzde, 1876-ban gabonaraktár épült. A 19. század végére fejlett iparváros lett. 1904-ben alapították azt a lakatosműhelyt, melyből később kifejlődött a Tátrai Vagongyár. 1907-ben pénzintézet, 1908-ban villanytelep és konzervgyár épült. 1913-ban alapították önsegélyező egyletét. 1908-ban alapították a Tátrai villanyvasutat. Ekkor épültek ki a Tátra turistaútjai. Lakói közül sokan a növekvő turizmusból éltek, fiákeresek, fuvarozók voltak.

Vályi András szerint "POPRÁD, vagy Poprádháza, Deutsendorf. Szepes Vármegyében, egygy a’ 16 Szepességi Városok közzűl, földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, ’s másfélék is, fekszik Poprádvize mellett igen szép helyen; mindekelőtte 1718-dikban el nem égett, sokkal gazdagabb Város vala. Tornyán ezek olvastathatnak: IVnIVs apposIte posVIt fVnDaMIna tVrrIs prospere; at aVgVstVs ContInVaVIt opVs. Ispotállya is van. Poprád-vize gyakran meg szokta önteni legelőjit, ’s ollykor Gömör Vármegyében is kárt szokott szerezni, más javai ugyan meglehetősek, második osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Poprád, Deutschendorf, Szepes vgyében, vagyonos szepesi város a Poprád jobb partján, ut. p. Késmárkhoz délre 1 1/2 mfdnyire egy rónaságon: 425 kath., 745 evang. német lak., kik gyolcsot szőnek, pálinkát főznek, s hires rézmüvesek. Kath. és evang. anyatemplom. Kőhid a Poprádon. Vendégfogadó. Liszt- és papiros-malom. Elég erdő. Sok és jó káposzta. – A XVI szepesi városokhoz tartozik."[3]

1910-ben 2283 lakosából 818 német, 758 szlovák és 689 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegyéhez tartozott rendezett tanácsú városként. 1945 után lakossága megtízszereződött, részben a hozzácsatolt Szepesszombat, Felka, majd az 1960-ban csatlakozott Strázsa és az 1974-ben csatlakozott Mateóc lakosságának, részben az iparfejlesztésnek és a nagy lakótelepek felépítésének köszönhetően.

A Magas-Tátra Poprád felől

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Déli lakótelep

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Melczer Jakab: A Poprád partjain fekvő s megjegyzésre méltó némelly városokról, falukról és omladékokról való topographico-historico-statistical jegyzések

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Poprád témájú médiaállományokat.