Miroslav Lajčák
| Miroslav Lajčák | |
.jpg) | |
| az EU Belgrád és Pristina közötti párbeszédért, valamint a nyugat-balkáni régiót érintő kérdésekért felelős különleges képviselője | |
| Hivatalban Hivatalba lépés: 2020. április 2.[1] | |
| Szlovákia külügyminisztere | |
| Hivatali idő 2009. január 26. – 2010. július 8. | |
| Előd | Ján Kubiš |
| Utód | Mikuláš Dzurinda |
| Hivatali idő 2012. április 4. – 2018. március 15. | |
| Előd | Mikuláš Dzurinda |
| Bosznia-Hercegovina ENSZ-főképviselője | |
| Hivatali idő 2007. július 2. – 2009. március 26. | |
| Előd | Christian Schwarz-Schilling |
| Utód | Valentin Inzko |
| Született | 1963. március 20. (61 éves) Poprád, Csehszlovákia |
| Párt | Csehszlovákia Kommunista Pártja (1989. november – 1992) |
| Házastársa | Jarmila Lajčáková-Hargašová |
| Foglalkozás | diplomata, politikus |
| Iskolái |
|
| Vallás | katolicizmus |
| Díjak |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Miroslav Lajčák témájú médiaállományokat. | |
Miroslav Lajčák (Poprád, 1963. március 20. –) szlovák diplomata, politikus, 2007. július 2-ától 2009. március 26-áig Bosznia-Hercegovina ENSZ-főképviselője, 2009 januárjától 2010. július 9-éig, majd 2012. április 4-től 2018. március 15-ig ismét Szlovákia külügyminisztere.
Tanulmányai[szerkesztés]
Lajčák a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett jogász végzettséget, a külkapcsolati témában írt doktori disszertációját a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO) védte meg. Ezen felül a Biztonsági Tudományok George C. Marshall Európai Központjában, a németországi Garmisch-Partenkirchenben is szerzett diplomát.
Diplomáciai pályafutása[szerkesztés]
1988-ban csatlakozott a csehszlovák Külügyminisztériumhoz. 1991 és 1993 között Csehszlovákia, majd az állam felbomlása után Szlovákia moszkvai nagykövetségének munkatársa. 1994–1998 között a tokiói nagyköveti posztot töltötte be. 1993–1994-ben Szlovákia akkori külügyminiszterének, majd későbbi miniszterelnökének, Jozef Moravčíknak a kabinetjében is dolgozott. 2001 és 2005 között Lajčák Belgrádban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban (majd később Szerbia és Montenegró), Albániában, és Macedóniában volt országa kapcsolattartója. A 2006-os montenegrói függetlenségi népszavazáson az Európai Unió főmegfigyelője volt.
2007. június 30-án Christian Schwarz-Schilling utódjaként a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjévé nevezték ki.
2007. december 16-án a legnagyobb boszniai szerb újság, a Nezavisne novine az év embere címet adományozta Lajčáknak.[2] Két héttel később ugyanezt a címet vehette át a Dnevni Avaz című bosnyák napilaptól.[3]
Politikai pályafutása[szerkesztés]
2009. január 26-án Lajčákot nevezték ki Szlovákia külügyminiszterévé, miután elődje, Ján Kubiš az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának végrehajtó titkára lett.[4] 2009. március 26-áig töltötte be Bosznia-Hercegovina ENSZ-főképviselője megbízatását, míg a külügyminiszteri posztot Iveta Radičová kormányának felállásával, 2010. július 9-én adta át utódjának. A 2012-es előrehozott választások után felálló második Fico-kormányban ismét a külügyminiszteri tisztet látja el.
Magánélete[szerkesztés]
Folyékonyan beszél angolul, németül, oroszul, bolgárul és szerbhorvátul. Lajčák második felesége, Jarmila Hargašová hírbemondó egy televízióállomásnál.
Források[szerkesztés]
- ↑ Belgrád–Pristina párbeszéd. Az EU új különleges képviselőt nevezett ki (magyar nyelven). consilium.europa.eu, 2020. április 3. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
- ↑ Lajčák is person of the year in Bosnia (szlovák nyelven). SME, 2007. 12. (Hozzáférés: 2008. április 25.) „Article in Nezavisne novine: [1]”
- ↑ Lajčák person of the year again (szlovák nyelven). SME, 2007 (Hozzáférés: 2008. április 25.)
- ↑ Novým šéfom diplomacie už je Lajčák (szlovák nyelven). SME, 2009 (Hozzáférés: 2009. január 26.)
További információk[szerkesztés]
- Szakmai pályafutásának áttekintése Archiválva 2007. július 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
