Diplomácia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A diplomácia az államok nemzetközi kapcsolatainak ápolására irányuló szervezett tevékenység. Fő céljai: hivatalos kapcsolatok fenntartása más államokkal; az állam és polgárai érdekeinek képviselete, védelme; információszerzés; a saját országról szóló ismeretek terjesztése.

Az államok ezt a tevékenységüket e célra kialakított szervezeteken és szakembereken (általában külügyminisztérium és külképviseletek, diplomaták) keresztül végzik, ezért annak kialakulása összefügg az államok létrejöttével.

Létrejötte és fejlődése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ókori Görögországban hozták létre az első diplomáciai levéltárat, kidolgozták a diplomácia nyelvezetét, nemzetközi magatartásformákat és a nemzetközi jog alapjait. Az első hivatásos diplomatákat a Bizánci Birodalomban alkalmazták, a 12. századtól már feladatuk közé tartozott az információgyűjtés a fogadó államok belső viszonyairól is. Az ókorban és a középkorban ez a tevékenység legtöbbször eseti jellegű volt (követjárás). Az állandó jellegű diplomáciai képviseletek Európában, a középkor végén, az újkor elején alakultak ki, vezető szerepe volt ebben a Pápai Államnak a Vatikánnak. Richelieu bíboros 1826-ban hozta létre az első modern külügyminisztériumot, amelynek nagy szerep jutott a Vesztfáliai békekötésben. Ekkor lett a diplomácia fő kapcsolati alapja a francia nyelv egészen a 20. századig.

A modern diplomáciai tevékenység alapjait, elveit, formáit, módszereit, jogi kereteit az 1815-ös bécsi kongresszus fektette le. Ekkor egységesítették a diplomáciai rangokat is. A II. világháború után az új történelmi viszonyoknak megfelelő jogi alapokat a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. évi bécsi egyezmény rögzítette.

A huszadik század végén és a huszonegyedik elején egyre inkább előtérbe kerül a felső szintű diplomácia, amelyben az államok első számú vezetői – az új kommunikációs lehetőségeket felhasználva – közvetlenül tárgyalnak egymással. A szakirányú diplomáciai szervezetek azonban továbbra is aktívan részt vesznek ezeknek a találkozóknak az előkészítésében, eredményeik érvényesítésében.

A kétoldalú, bilaterális diplomáciai kapcsolatok mellett egyre fontosabb a multilaterális diplomácia, a nemzetközi szervezetekben (ENSZ és szakosított szervezetei, NATO, Európai Unió és egy sor más intézmény) végzett tevékenység.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Diplomácia témájú médiaállományokat.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

szerk.: Hajdu Gyula: Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó, 191. o (1967)