Gerlachfalva
| Gerlachfalva (Gerlachov) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Poprádi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1326 | ||
| Polgármester | Ján Hroboň | ||
| Irányítószám | 059 35 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | PP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 835 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 153 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 790 m | ||
| Terület | 5,27 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 05′ 54″, k. h. 20° 12′ 23″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 54″, k. h. 20° 12′ 23″ | |||
| Gerlachfalva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gerlachfalva témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Gerlachfalva (szlovákul Gerlachov, németül Gerlsdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Poprádtól 8 km-re északnyugatra fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét a szepesszombati Gerlach bíró neve után kapta. A név ógermán eredetű.
Története[szerkesztés]
A falu a Máriássy-család erdős birtokán keletkezett. Oklevél 1336-ban „Gerlachfewlde”, 1379–ben „Gerlachfalu” néven említi. Határában egykor aranyat bányásztak, de lakói pásztorkodással, vászonszövéssel is foglalkoztak. 1787-ben 44 házában 380 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GERLAGFALVA. Gerlsdorf. Német, és tót falu Szepes Vármegyében, földes Ura Márjásy Uraság, lakosai katolikusok, ’s leg inkább ’s vásznat készítenek, fekszik a’ Karpat hegye alatt, legelője elég, fája mind a’ féle, a’ Szent Györgyi hegynek szomszédságában, határjának harmad része jó némű; de tekintvén több részének soványasságát, második Osztálybéli”.[2]
1828-ban 133 háza volt 987 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Gerlachfalva, (Gerlsdorf), tót falu, Szepes vmegyében, egy felemelkedett helyen, a Kárpátok tövében: 44 kath., 533 evang., 4 zsidó lak., kik főképen gyolcsszövésből s fejéritésből élnek, mellyet legszebben tudnak véghezvinni egész Szepességen. Határa igen sovány, s rakva van apró kavicsokkal. F. u. a Márjássy nemzetség. Ut. p. Lucsivna”.[3]
1876-ban a falu csaknem teljesen leégett. Határából keletkezett Tátraszéplak település. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 580-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2011-ben 809 lakosából 712 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Nagy kiterjedésű határához tartozott a Magas-Tátra és Szlovákia legmagasabban fekvő pontja (Gerlachfalvi-csúcs), amely a faluról kapta a nevét, egyben a történelmi Magyarország területének legmagasabb hegycsúcsának számított.
- Szent Kereszt Felmagasztalása templomából csak romok maradtak fenn.
- Római katolikus temploma a 13. század második feléből származik, de a 18. században átépítették.
- Evangélikus temploma 1800-ban épült klasszicista stílusban.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
A Poprádi járás települései | ||
|---|---|---|
Poprád (Poprad) | ||
Alsóerdőfalva (Nová Lesná) · Batizfalva (Batizovce) · Csorba (Štrba) · Erzsébetháza (Kravany) · Gánóc (Gánovce) · Gerlachfalva (Gerlachov) · Hernádfalu (Spišské Bystré) · Hernádfő (Vikartovce) · Javorina (Tatranská Javorina) · Lándzsásötfalu (Hôrka) · Lucsivna (Lučivná) · Magastátra (Vysoké Tatry) · Malompatak (Mlynica) · Menguszfalva (Mengusovce) · Nagyszalók (Veľký Slavkov) · Ószelec (Hozelec) · Savnik (Spišský Štiavnik) · Stóla (Štôla) · Szépfalu (Šuňava) · Svábfalva (Švábovce) · Szepesjánosfalva (Jánovce) · Szepestapolca (Spišská Teplica) · Szepesvéghely (Hranovnica) · Szvit (Svit) · Teplicska (Liptovská Teplička) · Vernár · Védfalu (Vydrník) · Zár (Ždiar) |  | |
