Lucsivna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lucsivna (Lučivná)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Poprádi
Turisztikai régió Szepes
Rang község
Első írásos említés 1321
Polgármester Stanislav Gavalier
Irányítószám 059 31
Körzethívószám 052
Népesség
Teljes népesség 978 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 771 m
Terület 18,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lucsivna  (Szlovákia)
Lucsivna
Lucsivna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 03′ 00″, k. h. 20° 08′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 00″, k. h. 20° 08′ 40″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lucsivna (szlovákul Lučivná, németül Lautschburg) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Poprádi járásában. 2011-ben 978 lakosából 807 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Poprádtól 12 km-re nyugatra 750 m magasan fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a szláv ločiti (= elválasztani) igéből ered.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1321-ben említik először "Lutzina" néven. A falu eredetileg a savniki cisztercita apátság jobbágyfaluja volt. A későbbiek során "Luchyna" (1347), "Lwchwa" (1398), "Lucsivna" (1417) alakban szerepelt. Mátyás király vadászlakot építtetett ide, melyet később nemesi kúriává alakítottak át. Egykor királyi vámház is állott itt. A 16. században Késmárk városának faluja volt. Lakói híres sajtkészítők voltak. A falu a 18. században a Váradi-Szakmáry család birtoka lett, akik a falutól északra klimatikus fürdőt létesítettek. Ez 1937-ben pavilonjellegű gyógyintézetté bővült. 1787-ben 55 házában 472 lakos élt. 1828-ban 65 háza és 471 lakosa volt. Az itt élők főként fuvarozással, juhtenyésztéssel, mészégetéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "LUCSIVNA. vagy Laucsburg. Tót helység Szepes Várm. földes Ura Szakmáry Uraság, a’ kinek Kastéllyával díszesíttetik, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, fekszik Alsó Sunyavának szomszédságában, és annak filiája, postája, harmintzadgya is vagyon, határja középszerű, sajtya jó, meszet is nevezeteset készítenek lakosai, némelyek pedig fuvarozással keresik élelmeket, Lucsivna vize keresztűl foly, és néha ártalmas." [2]

1910-ben 447, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

2001-ben 943 lakosából 871 szlovák és 55 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]