Lucsivna
| Lucsivna (Lučivná) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Poprádi |
| Turisztikai régió | Szepes |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1321 |
| Polgármester | Stanislav Gavalier |
| Irányítószám | 059 31 |
| Körzethívószám | 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 978 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 52 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 771 m |
| Terület | 18,76 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Lucsivna
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 03′ 00″, k. h. 20° 08′ 40″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Lucsivna (szlovákul Lučivná, németül Lautschburg) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Poprádi járásában. 2011-ben 978 lakosából 807 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Poprádtól 12 km-re nyugatra 750 m magasan fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve a szláv ločiti (= elválasztani) igéből ered.
Története [szerkesztés]
1321-ben említik először "Lutzina" néven. A falu eredetileg a savniki cisztercita apátság jobbágyfaluja volt. A későbbiek során "Luchyna" (1347), "Lwchwa" (1398), "Lucsivna" (1417) alakban szerepelt. Mátyás király vadászlakot építtetett ide, melyet később nemesi kúriává alakítottak át. Egykor királyi vámház is állott itt. A 16. században Késmárk városának faluja volt. Lakói híres sajtkészítők voltak. A falu a 18. században a Váradi-Szakmáry család birtoka lett, akik a falutól északra klimatikus fürdőt létesítettek. Ez 1937-ben pavilonjellegű gyógyintézetté bővült. 1787-ben 55 házában 472 lakos élt. 1828-ban 65 háza és 471 lakosa volt. Az itt élők főként fuvarozással, juhtenyésztéssel, mészégetéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "LUCSIVNA. vagy Laucsburg. Tót helység Szepes Várm. földes Ura Szakmáry Uraság, a’ kinek Kastéllyával díszesíttetik, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, fekszik Alsó Sunyavának szomszédságában, és annak filiája, postája, harmintzadgya is vagyon, határja középszerű, sajtya jó, meszet is nevezeteset készítenek lakosai, némelyek pedig fuvarozással keresik élelmeket, Lucsivna vize keresztűl foly, és néha ártalmas." [2]
1910-ben 447, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.
2001-ben 943 lakosából 871 szlovák és 55 cigány volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Márton plébániatemploma 1814-ben épült, a korábbi gótikus templom alapjain.
- Evangélikus temploma 1815-ben épült.
- Eredetileg reneszánsz kastélya a 17. század elejéről való, a 19. században átépítették.
További információk [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
|
|||||||||||
