Védfalu
| Védfalu (Vydrník) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Poprádi |
| Turisztikai régió | Szepes |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1294 |
| Polgármester | Peter Slobodník |
| Irányítószám | 059 14 |
| Körzethívószám | 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1088 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 219 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 601 m |
| Terület | 4,96 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Védfalu
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 20° 24′ 20″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Védfalu (1899-ig Vidernik, szlovákul Vydrník, németül Eimerau) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban. 2011-ben 1088 lakosából 979 szlovák és 96 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Poprádtól 12 km-re délkeletre fekszik.
Története [szerkesztés]
1294-ben "Wydernik" néven említik először. Neve a szláv vydrnik (= vidra) főnévből származik. 1326-ban "Wedrenick" néven említik. Kezdetben a savniki ciszterci apátság birtoka volt. 1530 és 1696 között Lőcse városának zálogbirtoka. 1787-ben 32 házában 221 lakos élt. 1828-ban 37 háza és 279 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1868-ban itt kelt 21 szepesi falu petíciója a magyar nemzetgyűlésnek. 1840-ben ásványvízforrásain fürdőt létesítettek. A faluban fűrészüzem működött.
Vályi András szerint " VIDERNIK. Vidrig. Tót falu Szepes Várm. földes Ura a’ Szepesi Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Skavnikhoz nem meszsze; határja néhol sovány." [2]
Fényes Elek szerint " Vidernik, Szepes v. tót f. ut. p. Horkához 1/2 órányira. 279 r. kath., paroch. templommal. F. u. a szepesi püspök." [3]
1910-ben 371, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott. Lakói közül sokan Szvit és Poprád ipari üzemeiben dolgoztak.
2001-ben 897 lakosából 867 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére szentelt klasszicista római katolikus temploma 1799 és 1801 között épült a korábbi 13. századból származó gótikus templom helyén. Egy 18. századi kelyhet őriz.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
