Szepestapolca
| Szepestapolca (Spišská Teplica) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Poprádi |
| Turisztikai régió | Szepes |
| Első írásos említés | 1280 |
| Polgármester | Jozef Šebest |
| Irányítószám | 059 34 |
| Körzethívószám | 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2175 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 70 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 697 m |
| Terület | 31,12 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szepestapolca
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 02′ 50″, k. h. 20° 15′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szepestapolca (1899-ig Szepes-Teplicz, szlovákul Spišská Teplica, németül Zeplitz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban. 2011-ben 2175 lakosából 1981 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Poprádtól 4 km-re délnyugatra fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve a szláv toplica (= hévíz) főnévből származik.
Története [szerkesztés]
Ősidők óta lakott hely, határában bronzkori leletek kerültek elő. A mai települést a 13. század közepén soltész áltaki betelepítéssel alapították a savniki apátság birtokán. 1280-ban említik először. 1327-ben "Topoloucha", 1436-ban "Teplyka" alakban említik a korabeli források. A középkorban a savniki cisztercita apátság jobbágyfalva volt, majd 1530-ban Lőcse zálogfaluja lett, majd 1697-ben a jezsuiták vásárolták meg. 1776-tól az újonnan alapított szepesi püspökséghez tartozott. Már a középkorban is hetipiacai voltak, majd 1755-től két országos vásárt is tarthatott. 1613 és 1885 között papírkészítő műhelye volt, melyet Spillenberg Sámuel lőcsei polgár alapított. Lakói zöldségtermesztéssel, 18. században mezőgazdasággal, favágással, faárukészítéssel és szeszfőzéssel foglalkoztak. 1787-ben 121 házában 1010 lakos élt. 1828-ban 1060 lakosa volt. A 19. században lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak, később Szvit és Poprád üzemeiben dolgoztak.
Vályi András szerint " TEPLICZ. Mezõváros Szepes Várm. lakosai többfélék, fekszik Poprádhoz 1/4 mértföldnyire; papiros malma is van, határjában legelõje kevés, és sovány, más javai vagynak." [2]
Fényes Elek szerint " Teplicz, tót m. v. Szepes vgyében, egy szép és termékeny térségen, a Poprád jobb partján: 1041 kath., 19 evang. lak., kik hajdan németek és evangelikusok voltak. Van kath. paroch. temploma, papirosmalma, melly 1613. állitatott s igy legelõször hazánkban. Határa nem nagy, de termékeny, különösen sok és hires káposztát terem; erdeje egy a legjobb karban tartottak közül Szepesben. F. u. a szepesi püspök s a schavniki uradalomhoz tartozik. Régenten Lõcséhez tartozott, melly 1569-ben vette zálogba." [3]
1910-ben 976, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.
2001-ben 1835 lakosából 1756 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szentháromság temploma 1837-ben épült a lebontott 14. századi gótikus templom helyén. 14. századi gótikus Madonna-szobra van.
- Barokk lakóház a 18. század elejéről.
- I. és II. világháborús hősi emlékmű.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
