Ószelec
| Ószelec (Hozelec) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Poprádi |
| Turisztikai régió | Szepes |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1243 |
| Polgármester | Štefan Rákoci |
| Irányítószám | 059 11 |
| Körzethívószám | 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 833 fő (2006)[1] +/- |
| Népsűrűség | 208 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 683 m |
| Terület | 4,0 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Ószelec
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Ószelec weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Ószelec (1899-ig Hozelecz, szlovákul Hozelec, németül Hohesalz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban, Poprádtól 4 km-re délkeletre. 2001-ben 791 lakosából 784 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A falu a 13. században már létezett, az úgynevezett lándzsásfalvak közé tartozott. 1280-ban említik először, 1429-ben "Hozulcz", 1505-ben "Wezelcz" néven szerepel. A Horváth, az Okolicsányi és 1848-ig a Máriássy család birtoka. 1693-ban 100 lakosa volt. 1787-ben 28 házában 227 lakos élt. 1828-ban 31 háza és 221 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és fuvarozással foglalkoztak.
Vályi András szerint "HOZOLECZ. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Okolicsányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Poprádhoz fél mértföldnyire, Gánócznak filiája, ’s az Uraságoknak kastéllyaival, ’s gazdasági épûlettyeikkel jelesítetik, határjának 1/4 része sovány; de más javai jelesek." [2]
Fényes Elek szerint "Hozelecz, tót falu, Szepes vmegyében, Ganoczhoz közel: 51 kath., 170 evang. lak., kik gyolcsot készitenek. Vizimalom. Kastély. F. u. Szirmay, Marjássy s m. Ut. p. Horka." [3]
1910-ben 202, többségben szlovák lakosa volt, jelentős lengyel kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
19. század elején épített klasszicista kúriája, melyet a 20. században újjáépítettek.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ↑ Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
