Csütörtökhely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csütörtökhely (Spišský Štvrtok)
Csütörtökhely - Church.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Lőcsei
Rang község
Első írásos említés 1263
Polgármester Ján Greš
Irányítószám 053 14
Körzethívószám 053
Népesség
Teljes népesség 2433 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 171 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 560 m
Terület 14,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csütörtökhely  (Szlovákia)
Csütörtökhely
Csütörtökhely
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 00′ 10″, k. h. 20° 27′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 10″, k. h. 20° 27′ 50″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csütörtökhely (szlovákul Spišský Štvrtok, németül Donnersmarkt), község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában. 2011-ben 2433 lakosából 2211 szlovák és 105 roma volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szepesi-medence délkeleti részén, Poprád és Igló között fontos történelmi kereszteződésen fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu kataszterében kalkolitikum kori lelőhely található (péceli kultúra). Vásárait csütörtöki napon tartotta, erről kapta a nevét. A mai Csütörtökhely elődje a tatárjáráskor elpusztult Szentlászló nevű magyar település volt. Az első bejegyzések 1263-ból valók. Szepességi lándzsás nemesek alapították újra, megőrizve I. László tiszteletének hagyományát. Gazdagságuk alapja az aranybányászat volt. 1412-től a 16 el nem zálogosított szepesi települések tartományának a központja (amelyek nem voltak lengyel zálogban). Lakosainak kiváltságos joga volt az aranybányászat, s 1774-ben itt székelt a Szepesi Kamara is.

Lakosainak száma 2001-ben 2273 fő volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A település szélén, egy kis dombon áll Szent Lászlóról,a lovagkirályról elnevezett plébániatemplom. A román stílusú templomot (13. század, tatárjárás után) gótikus kétemeletes kápolnával bővítette ki a Szapolyai-család. Egyhajós szentélye egyenes záródású, huszártornyos. Nyugati, homlokzat előtti négyzetes tornya körerkélyes, négyfiatornyos, gúlasisakos. A templom mellé az emeletes elrendezésű gótikus kápolnát (a szepeshelyi katedrálishoz hasonlóan) Zápolyai István építtette 1473-ban. Egyes kutatók Kassai István művének tartják. Jellegében hasonló a közeli szepeshelyi Zápolya-kápolnához. Alapterületében ugyan valamivel kisebb, de részletkimunkálásában előbbinél gondosabb. Az alsó szint szolgált a Zápolyaiak temetkezési helyéül, a felső szint a Nagyboldogasszonyról (Szűz Mária mennybeviteléről) elnevezett kápolna. A magyarországi gótika egyik legtökéletesebb, legarányosabb alkotásaként tartják számon. A klasszikus gótikus kápolnák típusának megfelelően, karcsú pillérek fölött lebegő hálóboltozatos építmény. Mérműves, halhólyagos motívumú, festett üvegablakai magyar szenteket ábrázolnak. Nagyon szépek a boltozatot tartó pillérek, s a lendületes ívű függő karzat faragott díszítései. A kápolna helyreállítását a 19. század végén Alpár Ignác végezte. A templom mellett áll az egykori, középkori kolostorépület, itt lehet kulcsot kérni a templomhoz.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]