Görgő (település)
Ez a szócikk a Lőcsei járásban található településről szól. Hasonló címmel lásd még: Tornagörgő.
| Görgő (Spišský Hrhov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Lőcsei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1243 |
| Polgármester | Vladimír Ledecký |
| Irányítószám | 053 02 |
| Körzethívószám | 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1333 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 109 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 469 m |
| Terület | 12,21 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Görgő
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 00′ 06″, k. h. 20° 38′ 25″ | |
| Görgő weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Görgő (szlovákul Spišský Hrhov, korábban Harchov, németül Gorgau, lengyelül Harchów[2]) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Lőcsei járásában. 2011-ben 1333 lakosából 1173 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Lőcsétől 5 km-re délkeletre fekszik.
Története [szerkesztés]
Területén a leletek tanúsága szerint már az újkőkorban éltek emberek. A falu a 12. század első felében keletkezhetett, első írásos említése 1243-ból származik, amikor "Gurgew, Gergew" alakban szerepel. 1260-ban "Gyrgow", 1278-ban "Gurgeu", 1280-ban "Gargou" alakban említik. IV. László 1278-ban a Görgey–család elődeként ismeretes Jordan comes fiainak adományozta évi egy aranyforint fejében. 1280-ban már két Görgő létezett. Az egyik "Tótgörgő" ("Gargou villa Sclavonicalis") a Görgeyeké, amely örökhaszonbér szerinti kiváltságokat kapott. A másik a tatárjárás után németekkel betelepített "Németgörgő" ("Teutonicalis Gargou"). A 14. században már a falu egész határa a Görgeyeké volt és 1848-ig részben az övék is maradt. A család Jordan nevezetű leszármazotta I. Károly oldalán harcolt a rozgonyi csatában és ott életét veszítette. A király ezért 1312-ben elengedte a IV. László által megszabott haszonbér fizetésének kötelezettségét.[3] A 16. században emeletes kő udvarház épült itt, melyet Görgey Benedek 1583-ban megerősített. A reformáció idején Arnold de Gara gróf nemesi iskolát létesített itt, amely 1666-ban szűnt meg. 1787-ben 100 házában 736 lakos élt. 1828-ban 119 háza és 871 lakosa volt. A 19. század második felében a Görgeyek maradék birtokát is a Csákyak vették meg akik szeszgyárat létesítettek itt.
Vályi András szerint "GÖRGÕ. Gorg. Harhov. Tót falu Szepes Vármegyében, földes Ura Görgei Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Késmárkhoz egy jó mértföldnyire, ambár mind a’ két féle fája van kevés, legelõje is elégtelen, de mivel földgye jó termékenységû, vagyonnyainak eladására alkalmatos módgya van, elsõ Osztálybéli." [4]
Fényes Elek szerint "Görgõ, (Gorg, Harhow), tót falu, Szepes vmegyében, Lõcséhez délkeletre egy órányira: 852 kath.,19 evang. lak. Kath. paroch. templom. Sok csinos uri kastély és lakház. Tágas és jó határ. F. u. a Görgey nemzetség." [5]
1910-ben 685, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Simon és Júdás apostolok plébániatemploma a tatárjárás után épült fel kora gótikus stílusban. 1700 körül korabarokk stílusban építették át. Tornyát az 1708-as tűz után reneszánsz stílusban építették fel.
- A ma álló kastélyt valószínűleg a régi felhasználásával építtették a Csákyak a 19. század elején. Körülötte 17 hektáros park található, az egyik legnagyobb park Szlovákiában.
Híres emberek [szerkesztés]
Itt született 1681. április 12-én görgői és toporci Görgey Imre teológiai tanár a nagyszombati egyetem bölcsészeti karának dékánja.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Harchów (lengyelül) A Lengyel Királyság és egyéb szláv országok földrajzi szótárában, tom III (Haag — Kępy) 1882
- ↑ Bánó Attila: Régi magyar családok
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
