Szepesszentlőrinc
| Szepesszentlőrinc (Brutovce) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Lőcsei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1319 |
| Polgármester | Jozef Komara |
| Irányítószám | 053 73 |
| Körzethívószám | 053 |
| Forgalmi rendszám | LE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 150 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 14 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 864 m |
| Terület | 13,68 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 05′ 14″, k. h. 20° 46′ 35″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 14″, k. h. 20° 46′ 35″ | |
| Szepesszentlőrinc weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesszentlőrinc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szepesszentlőrinc (1899-ig Brutóc, szlovákul: Brutovce, németül: Brutowitz) falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Lőcsétől 20 km-re északkeletre, a Branyiszkó-hegységben található.
Története[szerkesztés]
A falu az 1260-as években keletkezett Ragyóc határában, 1319-ben „Brotouch a. n. Senthlorinch” néven említik először. 1351-ben „Scenthlewrinch”, 1494-ben „Bruttocz” alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1553-ban 3 elhagyott gazdaság és 28 zsellérház állt a faluban. 1787-ben 35 házában 354 lakos élt, közülük 8 nemes volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BRUTÓTZ. Villa Laurentii Brutovitza. Tót falu Szepes Vármegyében, birtokosa a’ Religyiói kintstár, fekszik Szepes Várallyától nem meszsze, ambár határja a’ hegyek megett van, és itten a’ havak későbben olvadván soványságot okoznak; de mivel legelője, és mind a’ kétféle fája van, Szepes Várallya Mező Városban alkalmatos keresetre való módgya, a’ második Osztályba tétetett.”[2]
1828-ban 63 háza és 459 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szövéssel foglalkoztak. Később főként mezőgazdasági idénymunkákkal foglalkoztak és a környék üzemeiben dolgoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Brutócz, tót falu, Szepes vármegyében, Sáros vgye szélén, Berzeviczéhez 1 1/2 mfdnyire: 451 kath., 8 evang. lak. Kath. paroch. templom. Jó legelő a hegyekben. Erdő. F. u. Horváth, Jancsó, s. m.”[3]
A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 526, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 221 lakosából 220 szlovák volt.
2011-ben 197 lakosából 186 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma a 14. század első felében épült gótikus stílusban, a 18. és a 20. században megújították. Az oltáron álló Madonna-szobor 15. századi, ezen kívül még több 14. századi szobra is van. Harangját 1524-ben öntötték.
- A faluban számos népi építésű jellegzetes fa lakóház található.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Lőcsei járás települései | ||
|---|---|---|
Lőcse (Levoča) | ||
Alsórépás (Nižné Repaše) · Baldóc (Baldovce) · Beharóc (Beharovce) · Csütörtökhely (Spišský Štvrtok) · Dolyán (Doľany) · Dománfalva (Domaňovce) · Felsőrépás (Vyšné Repaše) · Felsőszalók (Vyšný Slavkov) · Garancspetróc (Granč-Petrovce) · Göbölfalva (Buglovce) · Görgő (Spišský Hrhov) · Harakóc (Harakovce) · Hidegpatak (Studenec) · Kiskerény (Kurimany) · Kolcsó (Klčov) · Korotnok (Korytné) · Kőperény (Uloža) · Lengvárt (Dlhé Stráže) · Nagyolsva (Oľšavica) · Nemessány (Nemešany) · Polyánfalu (Poľanovce) · Pongrácfalva (Pongrácovce) · Ragyóc (Ordzovany) · Szepesalmás (Jablonov) · Szepesdaróc (Dravce) · Szepesmindszent (Bijacovce) · Szepesrét (Lúčka) · Szepesszentlőrinc (Brutovce) · Szepesszentpál (Pavľany) · Szepestölgyes (Dúbrava) · Szepesváralja (Spišské Podhradie) · Tarcafő (Torysky) |  | |
