Göbölfalva
| Göbölfalva (Buglovce) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Lőcsei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1335 |
| Polgármester | Vincent Koňak |
| Irányítószám | 053 04 |
| Körzethívószám | 053 |
| Forgalmi rendszám | LE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 280 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 89 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 455 m |
| Terület | 3,03 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 59′ 10″, k. h. 20° 41′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 10″, k. h. 20° 41′ 51″ | |
| Göbölfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Göbölfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Göbölfalva (1892-ig Buglóc, szlovákul: Buglovce, németül: Schreibersdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Lőcsétől 9 km-re délkeletre, Szepesváraljától 4,5 km-re nyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
Nevét 13. századi birtokosáról: Goblinus íróról (schreiber) kapta, aki 1258-ban IV. Bélától kapta adományként. 1290-ben határbejárást végeztek.[2] 1335-ben „Sreyberfalva”, 1346-ban „Saiberdorf”, 1364-ben „Gebulfalua”, 1373-ban „Goebelfalua” néven említik. 1639-ben említik először "Bugliocz" néven. A századok során a Görgey és Horváth családok, valamint a szepesi káptalan volt a birtokosa. 1787-ben 17 házában 132 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BUGLYOCZ. Bugloves, Sreibersdorf. Elegyes tót falu Szepes Vármegyében, birtokosa a’ Szepesi Gróf, fekszik Szepesnek szomszédságában, ’s ennek filiája, határjának három negyedrésze soványas, és legelője is szoroska, második Osztálybéli.”[3]
1828-ban 29 háza volt 207 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Buglócz, tót falu, Szepes vármegyében, Iglóhoz keletre 1 1/2 mfd.-nyire: 207 kath. lak. Savanyuviz. Jó föld. F. u. Görgey, Teöke, s m.”[4]
Az 1892-es magyarosításkor az 1373-ban használatos nevet kapta vissza. A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 162, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 270 lakosából 268 szlovák volt.
2011-ben 269 lakosából 263 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Jézus Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1929-ben épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fekete Nagy Antal 1930: A Petróczy levéltár középkori oklevelei I. Levéltári Közlemények 8/3-4, 195 No. 11.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
A Lőcsei járás települései | ||
|---|---|---|
Lőcse (Levoča) | ||
Alsórépás (Nižné Repaše) · Baldóc (Baldovce) · Beharóc (Beharovce) · Csütörtökhely (Spišský Štvrtok) · Dolyán (Doľany) · Dománfalva (Domaňovce) · Felsőrépás (Vyšné Repaše) · Felsőszalók (Vyšný Slavkov) · Garancspetróc (Granč-Petrovce) · Göbölfalva (Buglovce) · Görgő (Spišský Hrhov) · Harakóc (Harakovce) · Hidegpatak (Studenec) · Kiskerény (Kurimany) · Kolcsó (Klčov) · Korotnok (Korytné) · Kőperény (Uloža) · Lengvárt (Dlhé Stráže) · Nagyolsva (Oľšavica) · Nemessány (Nemešany) · Polyánfalu (Poľanovce) · Pongrácfalva (Pongrácovce) · Ragyóc (Ordzovany) · Szepesalmás (Jablonov) · Szepesdaróc (Dravce) · Szepesmindszent (Bijacovce) · Szepesrét (Lúčka) · Szepesszentlőrinc (Brutovce) · Szepesszentpál (Pavľany) · Szepestölgyes (Dúbrava) · Szepesváralja (Spišské Podhradie) · Tarcafő (Torysky) |  | |
