Harakóc
| Harakóc (Harakovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Lőcsei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1272 |
| Polgármester | Božena Melíšková |
| Irányítószám | 053 05 |
| Körzethívószám | 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 66 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 12 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 601 m |
| Terület | 5,28 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Harakóc
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 59′ 50″, k. h. 20° 50′ 43″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Harakóc (szlovákul Harakovce, németül Harachsdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában. 2011-ben 66 szlovák lakosa volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Branyiszkó nyugati lejtőin, a Zsigra patak völgyében fekszik, 503 m magasan, Szepesváraljától 7 km-re keletre.
Története [szerkesztés]
1270-ben "Sygra" néven említik először. Neve a szláv Hrkovce helynévből származik, jelentése Hrk (görög) emberei. A középkorban a Szepesi vár uradalmához tartozott. 1284-ben "Sygra", 1293-ben "Rudna", 1321-ben "Herkovich", 1397-ben "Herkowecz", 1464-ben "Harakolch" néven szerepel az írott forrásokban. A 16. században a szepesi váruradalomhoz tartozott. 1604-ben 4 ház állt a faluban. A 18. században a Petrőczyek birtoka, majd a 19. században a Kail családé. A 19. századig határában vasércet bányásztak. 1787-ben 25 házában 195 lakos élt. 1828-ban 38 háza volt 279 lakossal.
Vályi András szerint "HARAKÓCZ. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Petróczi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Braniskó hegye mellett, Sáros Várm. szélénél, Pongráczfalvának szomszédságában, Polyanócznak filiája, határjának 2/3 része középszerû, fája mind a’ két féle van, legelõje jó." [2]
Fényes Elek szerint "Harakocz, tót falu, Szepes vármegyében, Korotnokhoz közel, 272 kath., 7 evang. lak. Vasbányák. F. u. Petroczy, Kail, s m. Ut. p. Lõcse." [3]
1910-ben 89, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.
2001-ben 70 szlovák lakosa volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Mihály tiszteletére szentelt római katolikus templom 13. századi eredetű, a 17. és 18. században többször átalakították. Tornya a pártázatos reneszánsz népi változatának jellemző példája.
- Emeletes magtárak a település keleti részén.
- A község közvetlen közelében található a Rajtopiky tájvédelmi körzet.
Manapság [szerkesztés]
A faluban főleg nyugdíjasak laknak. A legtöbb házban háziállatokat tenyésztenek és a kertekben gyümölcsfák teremnek. A falu lakosai a szomszédos faluba, Dubravába járnak bevásárolni, mert Harakócon túl kevés ember lakik ahhoz, hogy saját boltja legyen a falunak.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
