Illés Endre
Illés Endre (Csütörtökhely, 1902. június 4. – Budapest, 1986. július 25.) magyar elbeszélő, drámaíró, könyvkiadó igazgató, műfordító, műkritikus.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Gimnáziumi tanulmányait Lőcsén végezte. Érettségi után Budapesten orvostanhallgató, első mestere Korányi Sándor volt. Írói tehetségére Mikes Lajos figyelt fel. A Pesti Naplóban és Az Estben jelentek meg első elbeszélései. Első novelláskötetében az érett elbeszélő biztonságával elemezte az emberi érzéseket. Ekkor már a Nyugat megbecsült kritikusai és esszéírói közé tartozott. 1938-tól a Révai Könyvkiadó irodalmi vezetője volt. A II. világháború alatt több olyan külföldi író sorozatban való kiadását kezdeményezte, akiknek megjelentetése antifasiszta megnyilvánulás volt (Dosztojevszkij, Thomas Mann, Anatole France, Oscar Wilde). 1950-ben, a Révai Könyvkiadó államosítása után eltávolították a szerkesztőségből, évekig a könyvkiadó műszaki osztályán dolgozott, s e méltatlan, hallgatásban eltöltött esztendők során olyan gazdag könyvkiadói tapasztalatokra tett szert, hogy 1957-től igényes és hozzáértő igazgatója lehetett a Szépirodalmi Könyvkiadónak. Kifejezésmódjára hatott Stendhal és Maupassant, akiknek nem egy művét az ő pontos, magas színvonalú fordításában ismerhette meg a közönség. 1965-ben kidolgozta a Magyar Remekírók kiadási tervét. A magyar irodalom klasszikusainak kiadása, amely az 1973-as Könyvhéten indult, a magyar könyvkiadás történetének egyik legnagyobb vállalkozása volt. Halála után a Szépirodalmi Könyvkiadó Illés Endre-díjat alapított.
[szerkesztés] Díjai
[szerkesztés] Művei
- Törtetők (1941) dráma
- Zsuzsa (1942) novellák
- A mostoha (1947) dráma
- Kevélyek (1947) elbeszélések
- Hazugok (1949) dráma
- Történet a szerelemről és a halálról (1957) kisregény és elbeszélések – a kisregény később Szávitri címmel külön is megjelent
- Krétarajzok (1957) irodalmi esszék
- Trisztán (1957) dráma – Vas Istvánnal közösen
- Hamisjátékosok (1958) kisregény
- Türelmetlen szeretők (1961) dráma
- Kettős kör (1962) novellák, emlékezések, színművek
- Homokóra (1962) dráma
- Rendetlen bűnbánat (1963) dráma – Vas Istvánnal közösen
- Az idegen (1965) drámák
- Gellérthegyi éjszakák (1965) esszénovellák
- Száz történet (1966) kisregények
- Színház (1967) drámák
- Írók, színészek, dilettánsok (1968)
- Szigorlat (1969) elbeszélések
- Festett egek (1969) dráma
- Stendhal műhelyében (1970) esszék
- Árnyékrajzok (1972) esszék
- Két oroszlán között (1973) tanulmányok, útirajzok
- Névtelen levelek (1974) dráma
- Egyszárnyú madarak (1974) dráma
- Spanyol Izabella (1976) dráma
- A só íze (1976) esszék, emlékek, interjúk
- Ostya nélkül (1978) novellák, portrék, visszaemlékezések
- Mestereim, barátaim, szerelmeim (1979) esszék
- Igézet (1982) esszék, novellák, útijegyzetek
- Szerelmeim évek múlva (1984) esszék és portrék
- Méhrajzás (1985) arcképvázlat nőkről
- Ezüstpénz (1986) novellák
Halála után:
- Napfoltok (1987) esszék
- „…talpig nehéz hűségbe” (1988) naplótöredékek, útijegyzetek, emlékezések
- Levelei Mezei Máriának (1990)
- Halandók és halhatatlanok (1990) Kiadatlan esszék és kritikák
- Belvárosi karácsony (2000) elbeszélések, kisregény
[szerkesztés] Műfordításai
- Roger Martin du Gard: Vén Európa, regény, 1937
- François Mauriac: Fekete angyalok, regény, 1937
- Stendhal: Vörös és fekete, regény, 1950
- André Stil: A "Szajna" kifut a tengerre, elbeszélések, 1951
- Guy de Maupassant: Milon apó, elbeszélések, 1952
- Stendhal: Vörös és fehér, regény, 1953
- G. de Maupassant: Egy asszony élete, regény, 1954
- Stendhal: A pármai kolostor, regény, 1958
- Stendhal: Vanina Vanini vagy különös részletek a karbonárók utolsó titkos összejöveteléről, elbeszélések, 1968
- G. de Maupassant: Ékszerek, elbeszélések, 1973
- G. de Maupassant: Une aventure parisienne, elbeszélések, 1996.
[szerkesztés] Forrás
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 9638607106
