Korányi Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Korányi Sándor
Korányi Sándor.JPEG
Született 1866. június 18.
Pest
Elhunyt 1944. április 12. (77 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos,
egyetemi tanár,
szakíró

Korányi Sándor, báró (Pest, 1866. június 18.Budapest, 1944. április 12.) orvos, egyetemi tanár, az MTA tagja, Korányi Frigyes belgyógyász-professzor fia, szakíró, felsőházi tag.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanulmányait Budapesten végezte. Több ízben hosszabb ideig tartózkodott külföldön, ahol különösen élet- és kórtani vizsgálatokkal foglalkozott. Egy évig mint helyettes tanár az élettant adta elő az állatorvosi akadémián. 1893-ban az idegkórtan egyetemi magántanárává habilitálták, 1895-ben az I. belgyógyászati klinikán adjunktussá nevezték ki, majd a Stefánia gyermekkórházban az idegbetegek rendelő orvosa lett. 1927-től felsőházi tagként képviselte a magyar orvostársadalmat. 1930-ban Magyar Corvin-lánc kitüntetést kapott.

Szakíróként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos bel- és külföldi folyóiratban publikált. A központi idegrendszer típicus diagnosztikája és Az ideggyógyászat alapvonalai című tankönyvek szerzője; a Bókay, Kétli és Korányi F. szerkesztésében megjelenő Belgyógyászat kézkönyvének, a Magyar Orvosi Archivumnak, az Orvosi Hetilapnak és a Pallas Nagy Lexikonának munkatársa.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vizsgálatok a vizeletelválasztó rendszer működésére vonatkozóan ép és kóros viszonyok között (Magy. Orv. Archívum, 1894)
  • Beiträge zur Theorie und Therapie der Niereninsuffizienz (Berliner klinische Wochenschrift, 1899)
  • Physikalische Chemie und Medizin (Richter P. F. társszerzővel, I–II. Leipzig, 1907–08)
  • A leukaemia kezelése benzollal (Orv. Hetit. 1912)
  • Functionelle Pathologie und Therapie der Nierenkrankheiten (Berlin, 1929; ua. magyarul: Bp., 1930)
  • Élettan és orvosi tudomány (Orvosképzés, 1932)
  • Az öregedésről (Orvosképzés, 1937).

Tagságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lyoni, a boroszlói, a szegedi és a pécsi egyetem doktora, az Academia Leopoldina tiszteletbeli tagja. 1935-től az MTA tiszteleti, majd 1937-től igazgató tagja.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Pallas nagy lexikona
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 968–969. o.  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Korányi Sándor témájú médiaállományokat.

Magyar akadémikusok listája

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]