Pásztor János (szobrász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A szegedi Vásárhelyi-szobor (Mátrai Lajos, ifj.) egyik mellékalakja. A mellékalakok Pásztor János alkotásai.

Pásztor János (Gyoma, 1881. január 29.Budapest, 1945. január 7.) szobrászművész, Pásztor János színművész apja.

Művészetszemlélete az alföldi iskola festőinek munkásságához kapcsolja az ő alkotásait.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A budapesti Országos Magyar Iparművészeti Iskolában – ma a Moholy-Nagy Művészeti EgyetemMátrai Lajos György tanítványaként tanult szobrászati ismereteket. Első jelentősebb munkája a szegedi Vásárhelyi Pál emlékmű két oldalfigurája. 1903-1905-ig állami ösztöndíjjal a párizsi Julián Akadémia hallgatója volt. Hazatérése után Hódmezővásárhelyen telepedett le, ahol barátságot kötött Rudnay Gyula festővel, majd 1910-től Budapesten élt. A II. világháborúban a Budapestet érő bombázások alatt vesztette életét. Fia az azóta szintén elhunyt Pásztor János színművész (1914–1984).

Művészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Igazán hírnevessé népszerű kiállításai miatt vált (1911, 1918, 1925 és 1930). Már 1906-ban vásárolt tőle szobrot a Szépművészeti Múzeum, Búcsúzkodás c. zsánerszobrát. Eredetileg terrakottából készítette el a művész ezt a kisplasztikát, aztán a múzeum kérésére fából is kifaragta. Alacsony talapzaton álló két alföldi pásztort ábrázol, egy öregebbet és egy fiatalabbat, amint éppen búcsúzkodnak egymástól, kézfogásuk már szinte csak jelképes, gesztusaikban és arckifejezésükben tükröződik szoros érzelmi kötöttségük, ez volt Pásztor János erőssége. Érzelmeket, kötődéseket tudott ábrázolni szobrain, később a megrendelt szobrokon is, nem egyszerűen historizáló szemléletben előadott alkotások a ő szobrai, amelyből máig oly sok áll tereinken, több annál, az ő szobraival máig szívesen élnek együtt a népek, melegséget, emberséget árasztanak.

1929-ben megnyerte a Grand Prix of the World's Fair versenyt Barcelonában. Témái főleg női alakok, portrék és síremlékek. Az 1930-as és 1940-es években több budapesti emlékművet készített. Egyik legismertebb munkája Kazinczy Ferenc emlékműve a Budai Várnegyedben, és a neoklasszicista stílusú barokkos lendületű lovasszobor II. Rákóczi Ferencről. Ezt a szobrot a Parlament épülete előtt, a Kossuth téren állították fel 1937-ben. Fehér márványból megformázta Rudnay Gyula festő barátjának mellszobrát[1], melyet 1966-ban állítottak fel a Margit-szigeti Művészsétányon.

Pásztor János sírja Budapesten. Kerepesi temető: 33-1-1. Pásztor János saját műve.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar művészeti kislexikon kezdetektől napjainkig. Főszerk. Körber Ágnes. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Pásztor János lásd 329-330. o. ISBN 9638477660

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Rudnay mellszobor magassága 96 cm.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztor János (szobrász) témájú médiaállományokat.