Stendhal

Marie-Henri Beyle
Stendhal (Johan Olaf Sodemark festménye)
Élete
Született	1783. január 23. Grenoble, Franciaország
Elhunyt	1842. március 23. (59 évesen) Párizs, Franciaország
Nemzetiség	francia
Pályafutása
Írói álneve	Stendhal
Fontosabb művei	Vörös és Fekete (Le Rouge et le Noir, 1830) A pármai kolostor (Le Chartreuse de Parme, 1839

Marie-Henri Beyle (ismert álnevén Stendhal) (Grenoble, 1783. január 23. – Párizs, 1842. március 23.) XIX. századi francia író. Egyike a realizmus első képviselőinek Vörös és Fekete (Le Rouge et le Noir, 1830), illetve A pármai kolostor (Le Chartreuse de Parme, 1839) című regényeiben.

„	„a legromantikusabb realista és a legrealistább romantikus”	”
– Honoré de Balzac

Életpályája

Jómódú, királyhű polgárcsaládból származott, őt azonban már gyermekkori lázongásai szembefordították családja konzervatív nézeteivel, a jakobinusokhoz vonzódott. Szülei a nevelését középszerű francia nevelőkre bízták. Későbbi műveire semmilyen hatással nem voltak szülei.

1799-ben Párizsba költözött. Rokoni segítséggel Napóleon hivatalnoka, majd katonája lett. Részt vett az olaszországi győztes hadjáratban, a milánói bevonulás élete legnagyobb élménye volt, de elkísérte a császárt Oroszországba is.

Napóleon bukása után kezdte meg irodalmi pályafutását, eleinte csak fordításokkal, átdolgozásokkal, útirajzokkal. Milánót, kedves városát választotta lakhelyéül, itt élt 1821-ig, majd apja halálakor visszatért Párizsba, hogy szerény örökségét átvegye. A Bourbonok bukása után diplomáciai szolgálatba lépett. Konzulként képviselte Lajos Fülöp Franciaországát Triesztben, majd a Pápai államban, Civitavecchiában. Száműzetéshez hasonlatos magányában, amelyet csak ritkán szakított meg egy-egy párizsi utazás, írta remekműveit. 1842. március 22-én halt meg Párizsban. Sírjára kívánsága szerint olaszul vésték rá a nevét, s utána a maga fogalmazta sírfeliratot: „Arrigo Beyle / Milanese / Scrisse / Amò / Visse”.

Stendhal mindennél jobban tisztelte a szenvedélyeket, és sohasem választotta el a művészetet az élettől. Szerelmei és az imádott asszonyok szinte minden művében visszaköszönnek.

Művei

Esztétikai munkái

• Lettres écrits de Vienne en Autriche sur le célebre compositeur I Haydn: suivies d'une vie de Mozart etc. (Páris 1815)
• Vies de Haydn de Mozart et de Métastase (1817 új kiad. 1872), ("A. C. Bombet" álnéven)
• Del romantismo nelle arti (Firenze, 1819)
• De l'Amour (1822)
• Vie de Rossini (Páris 1824, 2 köt)
• Racine et Shakespeare (u. o. 1823-1825)
• Vie de Henry Brulard (1890)
• Souvenirs de l'égostime et lettres inédites (1892)

Útirajzok

• Rome, Naples et Florence (Párizs, 1817 és 1826)
• Promenades dans Rome (u. o. 1829, 2 köt)

Regények

• Armance (1827)
• Vörös és fekete (Le Rouge et le Noir) (1830, 1831 és 1870)
• A befejezetlen Vörös és fehér (Le Rouge et le Blanc) (Lucien Leuwen) (1835)
• A pármai kolostor (La Chartreuse de Parma) (1839-1846)
• Hagyatékából való még a Lamiel című regény (Párizs, 1889)

Irodalom

Műveinek teljes gyűjteményét (18 kötet, Párizs 1855-56), valamint levelezését Correspondance inédit cim alatt (1885, 2 köt) Prosper Mérimée adta ki.

• Platon: Henry Beyle, a critical and biographical Hundy. London, 1874;
• Bourges: Essais de psychologie contemporaine, Párizs, 1883;
• Strijenski és de Ripo: Journal de Stendhal 1801-14. u.o., 1888.

Forrás

• dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák III. osztálya számára 91-104. old. (Korona Kiadó, Budapest 1992.)
• Ki kicsoda a világirodalomban? (1975-ig), Könyvkuckó, Budapest 1999, ISBN 963-8157-90-9

Külső hivatkozások

• Bokor József (szerk.). Beyle, A Pallas nagy lexikona. Arcanum : FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998). Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 27. 
• Stendhal művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban