Novella

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A novella a szépirodalomhoz tartozó kisepikai műfaj, régies neve beszély. Cselekménye általában egy szálon fut, és egyetlen sorsfordulat köré épül. Legtöbbször kevés szereplő jelenik meg benne. Lezárására jellemző a csattanó. A novella név az olasz nyelvben eredetileg olyan történetet jelentett, amely a mindennapi élet új helyzeteiből és eseményeiből veszi tárgyát; ez különböztette meg az epikától, amely a köztudatban élő mondai anyagból merített.

A világirodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A műfaj eredete az ókorba nyúlik vissza. A hosszabb epikai művek epizódjaként szerepelt. Ilyen az első században élt Petronius Satyriconjában az epheszoszi özvegy története.

A mai európai nemzetek irodalmában a novellák elődei a francia fabliau-k voltak. A novellát Boccaccio emelte művészetté, különösen az előadás eleganciája és kelleme, a hang és színezés változatossága tekintetében.

A magyar irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar irodalomban a 16. század verses és prózai elbeszélései vannak novellafélék, de ezek mind fordítások. Az első eredeti tárgyú verses novellákat Gyöngyösi István írta. A prózai novella a 18. században honosodott meg a magyar irodalomban, legkitűnőbb a műfajban Kármán József volt. A 19. század elején Kisfaludy Károly tette a novellát állandó műfajjá; fejlődésére Fáy András, Gaál, Kuthy, Kincses Pál voltak nagyobb hatással, míg Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Eötvös József, Gyulai Pál a nyugati irodalmakéval egyenlő színvonalra emelték. A 19. század végi - 20. század eleji magyar novellisták közül említésre méltó: Tolnai Lajos, Mikszáth Kálmán, Herczeg Ferenc, Gárdonyi Géza, Petelei István, Csáth Géza, Kosztolányi Dezső,Tamási Áron, Móricz Zsigmond, Örkény István.

Feldolgozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A novella az egyik legnépszerűbb irodalmi műfaj, aminek legkülönbözőbb témájú változatait filmen is gyakran feldolgozzák, legyen az dráma, krimi, sci-fi stb.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]