Fabliau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A fabliau erotikus tartalmú, előadásmódjában nyers, vaskos humorral élő francia verses elbeszélés.

A műfaj képviselői közül mintegy másfélszáz maradt fenn, melyek legtöbbjének ismeretlen a szerzője, néhány azonban jelentékeny költő műve (Henri d'Andeli, Huon le Roi, Rutebeuf, Gautier le Long, Courtebarbe). A mesééhez, elbeszéléséhez hasonló terjedelűek. Témáinak többsége a folklorban megtalálható vándortörténet, a legtöbbnek alaphelyzete a rászedés, a beugratás, méghozzá a hatalmon lévők rászedése a népi ravaszság, a paraszti bölcsesség segítségével. Gyakori témája a szerelem (a feleség - csábító - felszarvazott férj szerelmi háromszög), az egyházi és világi hatalmasságok pórul járásának ábrázolása.

Formája a 8 szótagú, páros rímű vers, a lovagregény formája.

Nagy hatással volt a farce-ok (dramatizált fabliau-k) kialakulására. Hatott továbbá Boccaccio, Rabelais, La Fontaine és Molière művészetére is.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]