Kojsó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kojsó (Kojšov)
Kojsov11Slovakia9.jpg
Kojsó utcarészlet.
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Gölnicbányai
Turisztikai régió Szepes
Rang község
Első írásos említés 1368
Polgármester Anton Bašniar
Irányítószám 055 52
Körzethívószám 053
Népesség
Teljes népesség 736 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 463 m
Terület 31,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kojsó (Szlovákia)
Kojsó
Kojsó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 49′ 20″, k. h. 20° 59′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 49′ 20″, k. h. 20° 59′ 15″
Kojsó weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kojsó (szlovákul: Kojšov, németül Koischdorf) község Szlovákiában a Kassai kerület Gölnicbányai járásában. 2011-ben 736 lakosából 711 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gölnicbányától 12 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu a 13. század végén a Jekelfalussy család birtokán keletkezett. Első írásos említése 1368-ból származik "Koys" alakban. Szepes várának tarozéka volt és így előbb a Szapolyai, majd a Thurzó család birtoka. 1375-ben "Koysfalua" néven említik. Neve a szláv Kojslav személynévből alakult ki. Első lakói ruszinok voltak, akik földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Később megindult a bányászat és a vasérc feldolgozására vashámorok épültek. A kohók kiszolgálására lakói szénégetéssel foglakoztak. A falu egyre inkább bányásztelepülés arculatát öltötte. 1565-ben már a bányászfalvak között említik. 1787-ben 106 házában 751 lakos élt. 1828-ban 129 háza volt 933 lakossal. Határában szenet égettek és vasérset bányásztak.

Vályi András szerint "KOJSÓ. Orosz falu Szepes Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai többnyire ó hitűek, fekszik Gölnitzhez egy mérföldnyire, határja néholy sovány, de más javai vannak, és jó módgya van a’ keresetre." [2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Koissó, Szepes vmegyében, orosz falu, Göllniczhez keletre 1 1/2 órányira: 169 római, 758 gör. kath. lak. Gör. kath. parochia. Fürész- és lisztmalmok. Nagy erdők. Vasbányák. F. u. gr. Csáky." [1]

1910-ben 1066, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.

2001-ben 744 lakosából 733 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görög katolikus temploma 1806-ban épült Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére.
  • Ortodox templom.
  • A plébánia épülete a 18. század elején épült.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]