Kojsó
| Kojsó (Kojšov) | |
 |
|
| Kojsó utcarészlet. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Gölnicbányai |
| Turisztikai régió | Szepes |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1368 |
| Polgármester | Anton Bašniar |
| Irányítószám | 055 52 |
| Körzethívószám | 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 736 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 23 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 463 m |
| Terület | 31,80 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kojsó
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 49′ 20″, k. h. 20° 59′ 15″ | |
| Kojsó weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kojsó (szlovákul Kojšov, németül Koischdorf) község Szlovákiában a Kassai kerület Gölnicbányai járásában. 2011-ben 736 lakosából 711 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Gölnicbányától 12 km-re délkeletre fekszik.
Története [szerkesztés]
A falu a 13. század végén a Jekelfalussy család birtokán keletkezett. Első írásos említése 1368-ból származik "Koys" alakban. Szepes várának tarozéka volt és így előbb a Szapolyai, majd a Thurzó család birtoka. 1375-ben "Koysfalua" néven említik. Neve a szláv Kojslav személynévből alakult ki. Első lakói ruszinok voltak, akik földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Később megindult a bányászat és a vasérc feldolgozására vashámorok épültek. A kohók kiszolgálására lakói szénégetéssel foglakoztak. A falu egyre inkább bányásztelepülés arculatát öltötte. 1565-ben már a bányászfalvak között említik. 1787-ben 106 házában 751 lakos élt. 1828-ban 129 háza volt 933 lakossal. Határában szenet égettek és vasérset bányásztak.
Vályi András szerint "KOJSÓ. Orosz falu Szepes Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai többnyire ó hitûek, fekszik Gölnitzhez egy mérföldnyire, határja néholy sovány, de más javai vannak, és jó módgya van a’ keresetre." [2]
Fényes Elek geográfiai szótárában "Koissó, Szepes vmegyében, orosz falu, Göllniczhez keletre 1 1/2 órányira: 169 római, 758 gör. kath. lak. Gör. kath. parochia. Fürész- és lisztmalmok. Nagy erdők. Vasbányák. F. u. gr. Csáky." [1]
1910-ben 1066, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.
2001-ben 744 lakosából 733 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Görög katolikus temploma 1806-ban épült Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére.
- Ortodox templom.
- A plébánia épülete a 18. század elején épült.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1938. április 30-án Juraj Jakubisko filmrendező.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
|
|||||||||||
