Nagykuncfalva
| Nagykuncfalva (Helcmanovce) | |
 | |
| Nagykuncfalva látképe az 546-os útról | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Gölnicbányai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1297 |
| Polgármester | Blanka Vargová |
| Irányítószám | 055 63 |
| Körzethívószám | 053 |
| Forgalmi rendszám | GL |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1414 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 116 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 405 m |
| Terület | 12,85 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 49′ 50″, k. h. 20° 52′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 49′ 50″, k. h. 20° 52′ 20″ | |
| Nagykuncfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykuncfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nagykuncfalva (1892-ig Helcmanóc, szlovákul: Helcmanovce, németül: Helcmanowitz) község Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Gölnicbányától 9 km-re délnyugatra, a Gölnic-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést a 13. században a német jog alapján alapították. Első lakói a soltész által betelepített németek voltak. A települést 1297-ben említik először. 1326-ban „Kunchfalva”, 1374-ben „villa Hencmanni” néven szerepel az írott forrásokban. A 16. században sok szepességi faluhoz hasonlóan ide is ruszin pásztorok érkeztek. 1605-ben a falu leégett. A 18. században rezet és vasat bányásztak a területén.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Helczmanócz. Tót falu Szepes Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Gőlniczhez nem meszsze, határja jó termékenységű, vagyonnyai külömbfélék.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Helczmanocz, orosz f., Szepes vmegyében, Remete és Gölnicz közt: 112 római, 1503 g. kath. lak. Görög kath. parochia. Vasbányák. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Lőcse.”[3]
1885. augusztus 12-én nagy tűzvész pusztított, melyben a templom is súlyosan megsérült. Ezután német lakossága nagyrészt elköltözött a faluból. Lakói mezőgazdasággal, bányászattal, erdei munkákkal foglalkoztak. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 1269, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1556 lakosából 1447 szlovák és 90 cigány volt.
2011-ben 1490 lakosából 1370 szlovák és 17 cigány.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma a 17. században épült.
- Lourdes-i kápolnája 1947-ben készült.
- Neoklasszicista kastélyát 1925-ben Csáky Imre építtette. 1969-ben újjáépítették.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Nagykuncfalva Szlovákia térképén
- A nagykuncfalvi görögkatolikus plébánia története Archiválva 2008. április 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- E-obce.sk
A Gölnicbányai járás települései | ||
|---|---|---|
Gölnicbánya (Gelnica) | ||
Dénes (Úhorná) · Görögfalu (Závadka) · Gyónfalva (Hrišovce) · Henclófalva (Henclová) · Jekelfalva (Jaklovce) · Kluknó (Kluknava) · Kojsó (Kojšov) · Margitfalva (Margecany) · Merény (Nálepkovo) · Nagykuncfalva (Helcmanovce) · Nagysolymár (Veľký Folkmar) · Óvíz (Stará Voda) · Prakfalva (Prakovce) · Rihnó (Richnava) · Svedlér (Švedlár) · Szepesremete (Mníšek nad Hnilcom) · Szomolnok (Smolník) · Szomolnokhuta (Smolnícka Huta) · Zakárfalva (Žakarovce) |  | |
