Szepeskárolyfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szepeskárolyfalva (Kaľava)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Iglói
Első írásos említés 1300
Polgármester Jozef Bandžuch
Irányítószám 053 42
Körzethívószám 053
Népesség
Teljes népesség 421 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 95 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 570 m
Terület 4,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szepeskárolyfalva  (Szlovákia)
Szepeskárolyfalva
Szepeskárolyfalva
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 48° 56′ 00″, k. h. 20° 52′ 00″
é. sz. 48° 56′ 00″, k. h. 20° 52′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szepeskárolyfalva (1899-ig Kalyava, szlovákul Kaľava) község Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában. 2011-ben 421 lakosából 375 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Iglótól 24 km-re keletre a Hernád bal partján fekszik.

Története [szerkesztés]

1300-ban „Kaloua, Kalyawa” néven említik először, ekkor zsigrai családok birtoka. Később a rihnói váruradalom része. 1693-ban a Csákyak szerezték meg és egészen 1848-ig voltak a falu birtokosai. 1787-ben 16 háza és 152 lakosa volt. 1828-ban 28 házában 201 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, később Korompa üzemeiben dolgoztak.

Vályi András szerint " KALYAVA. Tót falu Szepes Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hernád vize mellet, Krompakkal által ellenben, határja középszerû, vagyonnyai meglehetõsek." [2]

Fényes Elek szerint " Kalyava, tót falu, Szepes vmegyében, Kluknó fil., 201 kath. lak. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Lõcse." [3]

1910-ben 293, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.

2001-ben 423 lakosából 420 szlovák volt.

Nevezetességei [szerkesztés]

A Szent Kereszt tiszteletére szentelt korábbi római katolikus temploma 1932-ben épült és a helyén építették fel 2001-ben az új templomot.

További információk [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés