Komlóskert
| Komlóskert (Chmeľnica) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Ólublói |
| Turisztikai régió | Szepes |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1315 |
| Polgármester | Štefan Šimský |
| Irányítószám | 064 01 |
| Körzethívószám | 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 946 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 75 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 521 m |
| Terület | 12,64 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Komlóskert
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 17′ 44″, k. h. 20° 43′ 52″ | |
| Komlóskert weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Komlóskert, (1899-ig Hobgárt, szlovákul Chmeľnica, korábban Hobgart, németül Hopgarten) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában. 2011-ben 946 lakosából 723 szlovák és 184 német volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Ólublótól 3 km-re délkeletre a Poprád jobb partján fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve a német hof (= udvar) és garten (= kert) főnevekből származik. Ugyanis a lublói várudvarhoz tartozó kert volt. Mivel a település német nyelvjárásában a hof szó hob-ként hangzik, tévesen azt hitték, hogy a komló (németül hopfen) szó van benne, s ezért a magyar hivatalnokok a 19. század végén a Komlóskert nevet adták neki. Ez utóbbi tehát egy értelmetlen magyarosítás eredménye.
Története[szerkesztés]
1315-ben "Hophengart" néven említik először. A soltészjog alapján németekkel telepítették be. Az ólublói vár birtoka volt. 1352-ben I. Lajos király a Lublót birtokaiban megrősítő oklevelében említi "Hophgarten" falut. 1412-től 1772-ig Lengyelországhoz tartozott. 1433-ban a betörő husziták a falut elpusztították. 1440-ben az újabb betörés során lakói megvédték. 1579-ben egy Podolin, Gnézda és Ólubló között kitört birtokvita kapcsán említik "Hophkardt" települést. A 17. században sokat szenvedett a kuruc harcokban. 1662-ben hatalmas árvíz pusztította el a falut, ennek következtében költözött a mai helyére. Azelőtt ugyanis a maitól 1 km-re a Poprád jobb partján feküdt. A mai templom helyén ekkor fakápolna épült. 1828-ban 135 ház volt a faluban 980 lakossal.
Vályi András így ír a községről: "HOBGARTEN. Elegyes Német falu Szepes Várm- lakosai katolikusok, fekszik Gnazdához 1 mértföldnyire, határja meglehetõs." [2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a községről: "Hobgart, német falu, Szepes vmegyében, a Poprád mellett, ut. p. Lubló 1 óra, hegyoldalban. Földje középszerű, terem árpa, zab, burgonya, len, kender, káposzta, répa. Telek 24. Majorsági nincs az erdőt kivéve. Lakos 1083 mind r. kath., plebániával és templommal. A nyelv német, azonban különös dialectus, melly valamennyi szepesi némettől elüt, s majdnem érthetetlen. Lakosai részint fuvarból, részint marhakereskedésből élnek. Birja a falut Raisz György, Lublóvár ura." [1]
1910-ben 653, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott. Német lakosságának nagy részét a második világháború után kitelepítették, helyükre szlovákok költöztek. Ma a Szepességben az egyetlen olyan falu, ahol a németek viszonylag megőrizték nemzeti identitásukat, ápolják kultúrájukat.
2001-ben 914 lakosából 797 szlovák és 107 német volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent András apostolnak szentelt római katolikus plébánitemploma 1770-ben épült barokk-klasszicista stílusban. Berendezése nagyrészt 18. századi. Egy 1480 körül készített gótikus Madonna-szobor található benne.
- A községben több kis útikápolna is áll, közülük a legrégebbi 18. századi barokk stílusú.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
További információk[szerkesztés]
|
|||||
