Ágostháza
| Ágostháza | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Iglói |
| Turisztikai régió | Szepes |
| Rang | község |
| Polgármester | František Žiga |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3188 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 408 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 415 m |
| Terület | 7,82 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Ágostháza
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 57′, k. h. 20° 46′ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Ágostháza (1899-ig Wellbach, szlovákul Bystrany, korábban Welbachy, németül Eulenbach/Wellbach) község Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában. 2011-ben 3188 lakosából 1551 szlovák és 1528 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Iglótól 16 km-re keletre fekszik.
Története [szerkesztés]
1268-ban Ewlwnbach néven említik először. 1298-ban „Vlenbach” néven bukkan fel a forrásokban. Egyike volt a 24 szepesi királyi birtokban állt településnek. 1465-ben a szepesi váruradalom része. A 16. században 21 jobbágytelke volt. 1787-ben 31 házában 350 lakos élt. 1828-ban 63 háza és 458 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.
Vályi András szerint „VELBACH. Eilenbach. Német falu Szepes Várm. földes Ura Gr. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vallendorfhoz 1/2 mértföldnyire; legelője szoros, réttyei néhol soványak, földgyének két része jó, fája van mind a’ kétféle, piatza Olasziban, és Várallyán”. [2]
Fényes Elek szerint „Wellbach, Szepes v. tót falu, Olaszihoz nyugotra 1/2 órányira: 423 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. gr. Csáky”. [3]
Mai magyar nevét egykori birtokosáról gr. Csáky Ágostról kapta. 1910-ben 629, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. A háború után lakói a Csáky nagybirtokon dolgoztak, a nők szövéssel foglalkoztak. A falu 1945-ig volt a Csáky család birtoka.
2001-ben 2523 lakosából 2289 szlovák és 222 cigány volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Neoklasszicista kastélya 1860-ban épült, később újjáépítették.
- Szent Péter és Pál apostoloknak szentelt római katolikus temploma 1779 és 1784 között épült klasszicista stílusban a korábbi templom helyén.
További információk [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
