Kakaslomnic

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kakaslomnic (Veľká Lomnica)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Késmárki
Rang község
Első írásos említés 1257
Polgármester Peter Duda
Irányítószám 059 52
Körzethívószám 052
Népesség
Teljes népesség 4232 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 221 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 647 m
Terület 19,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kakaslomnic (Szlovákia)
Kakaslomnic
Kakaslomnic
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 49° 06′ 41″, k. h. 20° 21′ 36″
é. sz. 49° 06′ 41″, k. h. 20° 21′ 36″
Kakaslomnic weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kakaslomnic (1899-ig Nagy-Lomnicz, szlovákul Veľká Lomnica, németül Großlomnitz) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Késmárki járásában. 2011-ben 4232 lakosából 2782 szlovák és 1138 roma volt.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Késmárktól 6 km-re délnyugatra a Poprád-folyó bal partján fekszik.

Nevének eredete [szerkesztés]

1257-ben Villa Lomnicza, 1289-ben Lumpnitz, 1310-ben Lomnicza, 1326-ban Lompnicza, 1353-ban Lompnitza. Ezek a megnevezések szláv eredetűek és a telep szláv kezdeményeire utalnak. A német telepesek későbbi megnevezésében ez meg is őrződött(Großlomnitz). 1364-ben változás történik, a szokásos Lomnicz elé Magna, tehát Nagy melléknév jut. Ennek a változásnak az volt az oka, hogy a 14. században a Szepességen létrejött még néhány Lomnicz nevű falu és meg kellett különböztetni őket. 1417-ben említik először Kakas-Lomnic néven. Ezek után a magyar Nagy-Lomnicz vagy a német Großlomnitz megnevezések vannak túlsúlyban az írásos emlékekben. A 19. század végére a Kakaslomnic megnevezés jön újból "divatba".

Története [szerkesztés]

Területe már ősidők óta lakott. A Burchbrich-dombon őskori erődítmény nyomait tárták fel. A falut szász telepesek alapították valószínűleg a 13. században. Első írásos említése 1257-ben történik. Temploma 1280 körül épült fel, de már 1268-ban működött plébániája. A faluban már ekkor állt a Berzeviczy család kúriája és malma is volt. A kúria megerősítését II. Lajos király 1525-ben engedélyezte. 1404-ben a Berzeviczyeken kívül újabb nemesi család, a Lapispatakyak tűnnek fel a falu birtokosai között. 1538-ban a lengyel származású késmárki nemes Lasky család vásárol birtokot itt. Ekkor a faluban 19 portát számláltak, Berzeviczy Baltazár, Berzeviczy Kristóf, Berzeviczy Márk, Laský Albert és Warkotsch Melchior a falu birtokosai. 1603-ban 24 ház állt a településen. 1635-ben részletes jelentés készült a községről, mely 35 jobbágyházat említ, birtokosa Thököly István. A 17. században a császári katonaság többször kifosztotta a falut. Az 1700. évi egyházi vizitáció szerint 692 lakosa van a településnek. 1787-ben a népességszámlálás szerint 163 ház, 252 család és és 1306 lakos élt Kakaslomnicon. A Berzeviczy családnak két kastélya állt, melyek közül az alsót 1757-ben lebontották és új, reprezentatív kastélyt építettek a helyére. A felső kastély 1581-ben épült, ezt 1772-ben építették át. 1788. július 22-én nagy tűzvész pusztított a településen. Lakosai főleg földművelésből és állattartásból éltek. 1828-ban 175 házában 1269 lakos élt. 1887-ben elérte a települést a vasút, mely a Poprád-Késmárki vonal egyik állomása lett. A 19. század végén megélénkült a tátrai turizmus és a község határában a az állam által megvásárolt 946 hold területen felépült a mai Tátralomnic üdülőtelepülés. A környéken gombamódra szaporodtak a villák, üdülők. 1894-ben Kakaslomnicon is turistaszálló és fürdőház épült. 1910-ben 1324, többségben német lakosa volt, jelentős magyar és szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

Vályi András szerint "Kakas Lomnicz. Népes német falu Szepes Várm. földes Ura Berzeviczi Uraság, és mások, ’s az uraságoknak Kastéllyaikkal ékesíttetik, lakosai katolikusok; fekszik Hunszdorfhoz nem meszsze, és annak filiája, határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék, piatzok Kézsmárkon közel." [2]

Nevezetességei [szerkesztés]

Részlet a kakaslomnici Szent László legendából, egy eurázsiai művészeteket bemutató füzetsorozat egyik kiállítási füzetéből.
  • Evangélikus templomát 1785-ben építtette az iglói Bartel Ferenc, tornya 1908-ban épült.
  • Barokk kastélya 1772-ben épült, a 20. században átépítették.
  • Későbarokk kastélya a 18. század végén épült.
  • Későbarokk kúriája a 18. század végén épült.
  • Mezőgazdasági kutatóintézet működik itt.

Híres emberek [szerkesztés]

Lásd még [szerkesztés]

További információk [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kakaslomnic&oldid=12957536”