Alexandriai Szent Katalin
| Alexandriai Szent Katalin | |
 | |
| Caravaggio festményén | |
| Születése | |
| 282 körül Alexandria | |
| Halála | |
| 305 körül Alexandria | |
| Tisztelete | |
| Ünnepnapja | november 25. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alexandriai Szent Katalin témájú médiaállományokat. | |
Alexandriai Katalin vagy egyházi nevén Alexandriai Szent Katalin (282 körül – 305) bizonyos keresztény hagyomány alapján alexandriai szűz és vértanú, aki Maximinus Daia római császár idejében élt.
Történetét és alakját a mai kutatók nem tekintik valóságnak.[1] Egyesek úgy vélik, hogy Katalin legendája valószínűleg Alexandriai Dorottya († 320) szűz és Hüpatia filozófus életén és meggyilkolásán alapul.[2]
Élete[szerkesztés]
A legenda szerint királyi családból származott. Amikor Maximinus római császár Alexandriába érkezett, mindenkinek megparancsolta, hogy áldozzon a pogány vallás bálványainak. A 18 éves Katalin ekkor a templomba sietett, hogy az áldozattól visszatartsa a keresztényeket. Elfogták, a császár elé vitték, akit a Szent kereszt üdvözítő erejére figyelmeztetett, aki erre összegyűjtötte 50 filozófusát, hogy győzzék meg a leányt, de Szent Mihály arkangyal olyan erőt adott neki, hogy megtérítette a bölcseket is, akiket a császár ezután tűzhalálra ítélt. Ezután gazdagsággal és házassággal csábította Katalint a börtönben Porphyrius hivatalnokával, aki a lány hatására 200 katonával együtt megtért. Erre a császár késes kerekekkel akarta szétszaggattatni, de a kerekek oly erővel törtek szét, hogy sok ott álló katonát megöltek. Ekkor a császárné lépett közbe a megmentéséért, és kereszténynek vallotta magát, őt is lefejezték, sőt Porphyriust is kivégezték a 200 katonával együtt. Végül Katalint fővesztésre ítélték. Halála előtt imádkozott azokért, akik majd közbenjárását kérik és Isten válaszolt neki a felhőből, hogy kérése teljesül. Amikor lefejezték, testéből vér helyett tej folyt. Holttestét angyalok vitték a Sínai-hegyre, ahol a sírjából szivárgó tej és olaj minden betegséget meggyógyított. 305. november 24-én vagy 25-én halt meg.[3] Emléknapja november 25. A magasabb iskolák, a filozófia és a filozófusok, ügyvédek, a könyvtárak, a könyvtárosok és a nyomdászok, a kerékgyártók, a tanuló lányok, a fiatal diákok és nők, dajkák védőszentje.
Emlékezete Magyarországon[szerkesztés]
- Alexandriai szent Katalin verses legendája, ugyanazon szentnek két kisebb prózai életével együtt. Kiadta Toldy Ferenc, egy régi irat hasonmásával (Pest, 1858).
- Temesvári Pelbártnak tulajdonítják legendája első magyar nyelvű kiadását.
Neki szentelt templomok Magyarországon[szerkesztés]
- Alexandriai Szent Katalin-plébánia (3321 Egerbakta, Bátori út 1.)
- Tabáni Alexandriai Szent Katalin-plébánia (1013 Budapest, Attila út 11.)
- Alexandriai Szent Katalin-plébánia (6771 Szeged-Szőreg, Szerb u. 16.)
- Alexandriai Szent Katalin-plébánia (8052 Fehérvárcsurgó, Kossuth L. u. 1.)
- Dági Alexandriai Szent Katalin-plébánia (2522 Dág, Ady Endre u. 1.)
- Alexandriai Szent Katalin bencés plébánia (9089 Lázi, Kossuth L. u. 4.)
- Alexandriai Szent Katalin Ispotály és Kápolna (3896 Telkibánya, Hegyi út 1.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Diese Heiligen gab es vermutlich gar nicht (német nyelven). Stars Insider, 2023. január 23. (Hozzáférés: 2023. január 24.)
- ↑ Maria Dzielska: Hypatia of Alexandria, Cambridge (Massachusetts) 1995, p. 21; Christian Lacombrade: Hypatia. In: Reallexikon für Antike und Christentum, Bd. 16, Stuttgart 1994, Sp. 956–967, here: 966; Gustave Bardy: Catherine d’Alexandrie. In: Dictionnaire d'histoire et de géographie ecclésiastiques, Bd. 11, Paris 1949, Sp. 1503–1505, here: 1504.
- ↑ Katalin. Magyar Katolikus Lexikon
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Alexandriai Szent Katalin verses legendája, ELTE Gépeskönyv
- ALEXANDRIAI SZENT KATALIN Archiválva 2015. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben – Diós István: A szentek élete
- Alexandriai Szent Katalin – Magyar Kurír
- NOVEMBER 25. – Alexadriai Szent Katalin – Jeles Napok
