Kisszalók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisszalók (Malý Slavkov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKésmárki
Rangközség
Első írásos említés1251
PolgármesterLadislav Oravec
Irányítószám060 01
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámKK
Népesség
Teljes népesség1126 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség190 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság652 m
Terület4,99 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 08′ 10″, k. h. 20° 23′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 08′ 10″, k. h. 20° 23′ 20″
Kisszalók weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisszalók témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisszalók (szlovákul: Malý Slavkov, németül: Klein-Schlagendorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Késmárktól 3 km-re nyugatra, a Szalóki-patak partján, a Poprád mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a 13. században keletkezett, 1251-ben „Zaloh” néven említik először. 1347-ben „Zlauckfolua”, 1361-ben „Villa Sancti Michaelis”, 1431-ben „Kyszalok”, 1449-ben „Slawkndorff” néven szerepel a korabeli forrásokban. Neve a magyar Szalók személynévből származik. Késmárk városának birtoka volt. 1531-ben határában volt a Késmárk és Lőcse város polgárai között lezajlott ütközet. 1787-ben 38 házában 316 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis Szalók, Nagy Szalók. Ez Mezőváros, amaz pedig falu Szepes Várm. Kis Szalóknak földes Ura Kézsmárk Városa, fekszik hozzá nem meszsze, és filiája, lakosai katolikusok, és evangelikusok; Nagy Szalóknak pedig földes Ura Gr. Csáky Uraság, ez fekszik Felkához 1/4 mértföldnyire. Az előtt bányái is valának; savanyú vize elég tsípős, és jó ízű; határbéli földgyeik középszerűek, legelőjik, réttyeik hasznosak, fájok elég van.[2]

1828-ban 59 háza volt 434 lakossal. Lakói főként mezőgazdaságból éltek, később a környék üzemeiben dolgoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Szalók, (Klein Schlagendorf), tót falu, Szepes vmegyében. Késmárkhoz 1/2 órányira, 410 kath. lak. F. u. Késmárk városa.[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 454, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 774 lakosából 603 szlovák és 168 cigány volt.

2011-ben 949 lakosából 663 szlovák és 246 cigány.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt élt Kolár Péter (1947-2017) kultúraszervező, a kassai Thália Színház igazgatója, a Csemadok elnöke, főtitkára.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu feletti dombon áll az 1531-es Késmárkkal vívott csatában elesett 49 lőcsei polgár emlékműve.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások Bp. 1975.
  • Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1978. 35. o. ISBN 963-05-1490-7 (Abádszalók címszó)
  • Mező András: A magyar hivatalos helységnévadás Bp. 1982.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. február 9.)