Augustini (ab Hortis) Sámuel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Augustini (ab Hortis) Sámuel
Született1729. augusztus 5.
Nagylomnic
Elhunyt1792. augusztus 5. (63 évesen)
Szepesszombat
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásalelkész
SablonWikidataSegítség

Augustini (ab Hortis) Sámuel (Nagylomnic, 1729. augusztus 5.Szepesszombat, 1792. augusztus 5.) - szepességi német evangélikus lelkész, botanikus, szenvedélyes ásványgyűjtő, a magyarországi cigánykutatás egyik úttörője.

Élete[szerkesztés]

Augustini Sámuel poprádi lelkész fia, Augustini ab Hortis Keresztély (1598-1650) orvos és természettudós dédunokája volt.

Lőcsén végezve a gimnáziumot, ugyanott conrector lett; azután a besztercebányai evangélikus iskolában a történelmet és földrajzot, valamint a latin és görög nyelvet tanulta. 1746-ban Eperjesen a jogi tanulmányokat kezdte meg, de ezeket a teológiával váltotta fel. 1754-ben a wittenbergi egyetemre ment, fél év múlva azonban már Berlinben folytatta tanulmányait. 1757-ben hazatért, 1758. július 24-étől mint késmárki tanár a számtan és a bölcselet alapelemeire oktatta az ifjúságot. 1761. október 13-án szepesszombathelyi lelkésznek iktatták be, itt is halt meg.

Munkássága[szerkesztés]

Egyik legjelentősebb munkája a bécsi Allergnädigst privilegierte Anzeigen aus sämtlich kaiserlich-königlichen Erbländern folyóiratban 1775-76-ban megjelent Von dem heutigen Zustande, sonderbaren Sitten und Lebensart, wie auch von den übrigen Eigenschaften und Umständen den Zigeuner in Ungarn című cikksorozat, mely a szakszerű cigánykutatás egyik korai remekműve. A munka önálló könyvként több nyelven is megjelent; magyarul 2009 januárjában A magyarországi cigányok mai állapotáról, különös szokásairól és életmódjáról, valamint egyéb tulajdonságairól és körülményeiről címmel, a Györffy István Néprajzi Egyesület és a Magyar Néprajzi Társaság Kiadásában.

1772-1782 között több cikket, művet jelentetett meg, ezek közül némelyik a Tátráról (következetesen Kárpátoknak nevezi), valamint Szepességről és Liptóról összegyűjtött régi ismeretek kincsestára.

Írt botanikai és ásványtani műveket is, hiszen bejárta a Tátrát, nagy ásványgyűjteményt állított össze. Megírta a Poprád folyó völgyének topográfiai leírását. Geológiai cikkei a bécsi Anzeigen II-V. köteteiben jelentek meg 1772-75-ben.

A mai napig legjelentősebb műve a régi tátrai arany- és kincskeresőkről, varázslókról szól: Von den fremden Gold- und Schatzgräbern (Privileg. Anzeigen, 1775.), ez a Tátrával foglalkozó régi írások összefoglalója és kútfője.

Publikált és kéziratban maradt tátrai vonatkozású munkáit Czirbesz András használta fel, sőt a Tátráról író szerzők egészen a mai időkig, másod- és harmadkézből idézve belőlük, gyakran nemcsak címét és más bibliográfikus adatait hasznáják fel, hanem magát a szöveget is.

Művei[szerkesztés]

  • Dissertatio de methodo generali construendi omnes aequationes algebraicas (Berolini, 1755)
  • Dissertatio de vocatione divina naturali (Berolini, 1756)
  • Von den heutigen Zustande, sonderbaren Sitten und Lebensart, wie auch von den übriben Eigenschaften und Umständen den Zigeuner in Ungarn (Wien, 1775–76)
  • Prolegomena in systema sexuali botanicorum (Vienna, 1777)
  • Topographische Beschreibung des Flusses Poprad oder Popper in der Zips aus dem Jahre 1782. Kiadta Rudolf Weber, Késmárk, 1900

Modern kiadás[szerkesztés]

  • Samuel Augustini ab Hortis: Cigáni v Uhorsku. O dnešnom stave, zvláštnych mravoch a spôsobe života, ako aj o ostatných vlastnostiach a danostiach Cigánov v Uhorsku / Zigeuner in Ungarn. Úvodná štúdia a preklad: Viera Urbancová. Bratislava, 1995 (kétnyelvű kiadás)

Magyarul[szerkesztés]

  • Augustini ab Hortis Sámuel: A magyarországi cigányok mai állapotáról, különös szokásairól és életmódjáról, valamint egyéb tulajdonságairól és körülményeiről (1775-1776). Szerk. és a bev. tanulmányt írta Deáky Zita és Nagy Pál, ford. Magyar László András. Budapest-Gödöllő, 2009

Források[szerkesztés]