Alsólehnic

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsólehnic
Dunajec from Trzy Korony.jpg
Alsólehnic a Dunajec partján
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Késmárki
Rang község
Polgármester Štefan Džurny
Népesség
Teljes népesség 237 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 465 m
Terület 3,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsólehnic  (Szlovákia)
Alsólehnic
Alsólehnic
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 24′, k. h. 20° 25′Koordináták: é. sz. 49° 24′, k. h. 20° 25′
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsólehnic (1899-ig Sub-Lechnicz, vagy Lechniczalja, szlovákul: Červený Kláštor, korábban Pod Lechnica, németül Unter-Lechnitz) falu Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban. Alsólehnic (Pod Lechnica/Nižné Šváby), Vöröskolostor (Červený Kláštor) és Koronahegyifürdő (Smerdžonka) egyesülése. 2011-ben 237 lakosából 224 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Késmárktól 42 km-re északra Szepesófalutól 4 km-re keletre a lengyel határ mellett a Dunajec bal partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szomszédos Vöröskolostor megszüntetése után a helyiek elutasították, hogy a nagy kiterjedésű uradalmi földeket műveljék, ezért 1786 és 1788 között Németországból telepeseket hívtak ide. A kolostor uradalmának felosztásával keletkezett Alsólehnic is amely a 15. században már ismert major volt. 1828-ban "Rubrum Claustrum" alakban jelenik meg először írott forrásban, ekkor 6 házában 57 lakos élt. 1873-ban "Sublechnic" a neve. A lakói földműveléssel, állattenyésztéssel és faúsztatással foglalkoztak.

Vályi András szerint "Lechnicz, tót falu, Szepes vmegyében, Dunajecz mellett, Galliczia szélén: 648 kath. lak., kik sok gyolcsot szőnek, lazaczczal kereskednek. Kath. paroch. templom. Az idevaló hegyeken sok fejér, vagy ugynevezett kristály-gyémántok találtatnak. F. u. az eperjesi püspök és káptalan, s a helység nevet ád egy uradalomnak. Ut. posta Késmárk." [2]

Fényes Elek szerint "Sub-Lechnicz, puszta, Szepes vmegyében, Lechnicz fil. 25 kath., 117 evang., 4 zsidó lak. Evang. szentegyház. " [3]

1910-ben 195, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.

2001-ben 236 lakosából 233 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vöröskolostor 14. századi épületegyüttese, 1360 és 1400 között épült gótikus stílusban. Tornya 1750-ben épült a régi alapjain, később átépítették. A 18. században barokk stílusban építették át. 1956-ban és 1974-ben felújították.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]