Vöröskolostor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vöröskolostor (Červený Kláštor)
Czerwony Klasztor 02.jpg
A kolostor épületei
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Késmárki
Rang Alsólehnic településrésze
Első írásos említés 1319
Polgármester Štefan Džurný
Irányítószám 059 06
Körzethívószám 052
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 465 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vöröskolostor  (Szlovákia)
Vöröskolostor
Vöröskolostor
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 23′ 56″, k. h. 20° 25′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 23′ 56″, k. h. 20° 25′ 00″
Vöröskolostor weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vöröskolostor (szlovákul Červený Kláštor) Alsólehnic településrésze Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában, Ólublótól 25 km-re északnyugatra, a szlovák-lengyel határon, a Dunajec jobb partján.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település nevét kolostora vörös tégláiról, más forrás szerint vörös tetőcserepeiről kapta.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ősi kolostora a karthauziaknak épült 1319-ben, a Berzeviczy család őse Kakas fia Rikolf alapította a Dunajec jobb partján saját birtokán. Mivel a kolostor vörös téglákból épült ezért a helyiek Vöröskolostornak nevezték el. A kolostor széles körű kiváltságokkal rendelkezett, volt malma, sörfőzdéje, halászati joga és kiterjedt birtokok, köztük számos falu biztosították a jövedelmét. A falut 1344-ben Uyvagas néven említik először. Szent Antal templomát 1360-ban kezdték el építeni. 1431-ben egy huszita csapat dúlta fel, több szerzetest megölve. 1563-ig volt a szerzetesek birtokában, majd számos tulajdonosa volt. A 15. századtól erődítményként a Lengyelországba vezető utat ellenőrizte. Többször zaklatták Szapolyai János és I. Ferdinánd katonái is. 1545-ben Nedec várának alárendeltségébe tartozott. Végül 1563-ban miután a szerzetesek Lengyelországba menekültek, a kolostort bezárták, birtokait pedig a szepesi káptalan vette át. 1569-ben Magócsi Gáspár, később Thököly István, majd 1612-ben Horváth-Palocsay György, 1625-ben Rákóczi Pál volt a birtokosa. 1699-ben Matyasovszky László nyitrai püspök vette meg, majd 1705-ben kamalduli szerzeteseknek ajándékozta, akik 1747-re helyreállították a templomot és a kolostort. Itt született a Biblia első szlovák nyelvű fordítása 1750-ben és az első latin-szlovák szótár 1763-ban. 1786-ban a rend megszűntével az eperjesi görög katolikus püspökségé lett, amely 1848-ban eladta. Nagy értékű könyvtára Budapestre, míg művészi értékű kincsei a lengyelországi Muszynába kerültek. 1907-ben csaknem teljesen leégett.

A helyi legendárium egyik leghíresebb alakja a Sziléziából ideszármazott Ciprián fráter, aki 1768-ban a világ (egyik) legelső siklórepülését hajtotta végre saját építésű szerkezetével.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kolostorának épületei részben helyre vannak állítva, ebédlőjében 1520-ból való freskók láthatók. A 18. században barokk stílusban építették át. A kolostor temploma is barokk stílusú, oltárképét R. Reismayer festette 1756-ban. Tornya 1750-ben épült a korábbi alapjain. 1956 és 1966 között az egész épületegyüttest felújították.
  • A település határában tör át a Dunajec folyó a 800–900 m magas mészkőszirtek között Lengyelország felé. A folyón évente nagyszabású víziszlalomversenyt rendeznek.
  • A környék egyik legkedveltebb idegenforgalmi látványossága a tutajozás a Dunajec vadvizein, ami a Vörös kolostornál ér véget.
  • Fürdője kis üdülőhely glaubersós gyógyvízzel.
  • 1976-óta minden júniusban rendezik meg itt a Magurántúli Népművészeti Fesztivált.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vöröskolostor témájú médiaállományokat.