Szepeskörtvélyes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szepeskörtvélyes (Spišský Hrušov)
A katolikus templom
A katolikus templom
Szepeskörtvélyes címere
Szepeskörtvélyes címere
Szepeskörtvélyes zászlaja
Szepeskörtvélyes zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásIglói
Rangközség
Első írásos említés1253
PolgármesterElena Franková
Irányítószám053 63
Körzethívószám053
Forgalmi rendszámSN
Népesség
Teljes népesség1286 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség96 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság433 m
Terület13,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 56′ 40″, k. h. 20° 42′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 56′ 40″, k. h. 20° 42′ 20″
Szepeskörtvélyes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepeskörtvélyes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szepeskörtvélyes (szlovákul: Spišský Hrušov, németül: Birndorf/Grausch) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Iglótól 10 km-re keletre, a Hernád mellett, annak bal oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

1253-ban „villa Kurtues” néven említik először, de valószínűleg még a 12. században alapították. 1255-ben „Kurtuelus” néven említik, 1279-ben még királyi birtok. 1280-ban IV. László király Zegim fiait: Fülöpöt és Pált erősíti meg itteni birtokaiban. 1360-ban „Hurusk”, 1364-ben „Hruskafalva”, 1368-ban „Grussov”, 1386-ban „Graucza” néven találjuk. A 14. század végétől a vöröskolostori karthauzi kolostor faluja. Később a Tőke és a Máriássy család tulajdona. 1495-ben „Gravross”, 1500-ban „Hrussow” alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1615-ben, 1631-ben és 1726-ban súlyos szárazság és az ezt követő éhínség sújtotta.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KÖRTVÉLYES. Birndorf. Elegyes falu Szepes Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai több katolikusok, fekszik Iglóhoz 3/4 mértföldnyire, Olasznak szomszédságában, határja termékeny, legelője elég, fája nintsen elég.[2]

1828-ban 86 ház állt a faluban 637 lakossal. 1831-ben kolerajárvány pusztított, mely 58 áldozatot követelt a községben. A járvány következtében a Felvidék keleti részén parasztfelkelés tört ki, melyet a katonaság vert le.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Körtvélyes, (Hrussowcze), tót falu, Szepes vmegyében, Olaszihoz 3/4 mfd. nyugotra: 637 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. a Teőke nemzetség. Ut. p. Lőcse.[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 592, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1251 lakosából 1240 szlovák volt.

2011-ben 1250 lakosából 1231 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Reneszánsz kastélya 1596-ban épült, a 18. században barokk, majd a 19. században klasszicista stílusban építették át.
  • Alexandriai Szent Katalinnak szentelt római katolikus temploma 13. századi gótikus eredetű, a 17. és a 18. században átépítették. Ekkor épült hozzá a Szent Zsófia kápolna. Belső festése 1896-ban készült, 1900-ban a külsejét renoválták. Főoltára a 17. század végén készült, kora barokk stílusú. Gótikus Madonna-szobra a 15. század végén készült. A templom egy 1740 körül készült barokk kehellyel is büszkélkedhet. Harangját 1521-ben öntötték.

Ismert személyek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • 745 rokov obce Spišský Hrušov

További információk[szerkesztés]