Korompa

Korompa (Krompachy)

A városháza

Korompa címere

Közigazgatás

Ország

Szlovákia

Kerület

Kassai

Járás

Iglói

Turisztikai régió

Szepes

Rang

város

Első írásos említés

1246

Polgármester

Iveta Rušinová

Irányítószám

053 42

Körzethívószám

053

Népesség

Teljes népesség

8758 fő (2011)^[1] +/-

Népsűrűség

383 fő/km²

Földrajzi adatok

Tszf. magasság

375 m

Terület

22,89 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Korompa

Pozíció Szlovákia térképén

Koordináták: é. sz. 48° 54′ 45″, k. h. 20° 52′ 30″

é. sz. 48° 54′ 45″, k. h. 20° 52′ 30″

Korompa weboldala

Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Korompa (szlovákul Krompachy, németül Krompach) város Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában. 2011-ben 8758 lakosából 7378 szlovák volt.

Fekvése [szerkesztés]

Szepesváraljától 14 km-re délkeletre, a Hernád jobb partján fekszik. A várost minden oldalról hegységek veszik körül. Északról a Lőcsei-hegység és a Branyiszkói-hegység, délről a Gömör–Szepesi-érchegység határolja.

Története [szerkesztés]

1256-tól szerepel írott forrásokban, ekkor "Krumpach" alakban említik. A rihnói váruradalom része volt. 1273-ban "Krompach", 1282-ben IV. László király oklevelében "Kurumpach" néven említik. Már ekkor jelentős bányásztelepülés, a szepes-gömöri vasgyártás egyik fontos helye, a szepesi váruradalom része. Hegyeiben vasat és ezüstöt bányásztak. 1285-ben "Karumpha", 1304-ben "Chrompach" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A 14. század elején kereskedelmi központ vásártartási joggal. Plébániáját 1397-ben alapították, gótikus templomát 1424-ben szentelték fel. 1574-ben Gundelfinger Dániel három vashámort alapított itt. A város 16. században már gazdag kereskedőcsaládok irányítása alatt állt és 1602-ben szabad királyi város lett. Az 1670-es években több kuruc támadás érte. 1787-ben 178 házában 1601 lakos élt. 1828-ban 241 háza volt 1767 lakossal. 1831-ben súlyos kolerajárvány sújtotta. A 19. század-ig csak kisebb vashámorok működtek területén. Ekkor alapították a Korompai Vastermelő Üzem részvénytársaságot, mely a 20. század elejére Magyarország legnagyobb vasművévé nőtte ki magát. A századfordulón már mintegy 3500 dolgozót foglalkoztatott.

Vályi András szerint "Alsó, és Felsõ Krompach. Két német mezõ Város Szepes Várm. földes Ura G. Csáky, és Goldenfinger Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Iglóhoz két mértföldnyire, vas bányáji is vagynak, földgyei meg lehetõsek, réttyei jók, legelejök van."^[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában így ír a városról: "Krompach, Szepes v. tót-német bányaváros, Szomolnokhoz éjszakra 3 1/2 mfldnyire, kellemes völgyben: 1376 kath., 482 evang. lak., kik bányászságból, gyolcs-szövésből, méz-tisztitásból és zsindely-csinálásból keresik élelmöket. Kath. és evang. anyaszentegyház. Vashámorok. Vizimalmok. F. u. gr. Csáky nemzets. és Gundelfinger, kinek itt szép kastélya és kertje van. Ut. p. Lőcse."^[3]

1910-ben 6378 lakosából 2560 magyar, 2440 szlovák, 1063 német és 131 szerb volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott. Az üzemet az első világháború után bezárták. 1921. február 21-én a településen véres harcokra került sor, melyet korompai felkelés (szlovákul Krompašská vzbura) néven emlegetnek. A munkások megmozdulását a katonaság verte szét, majd a gyárat 1923-ban szétszerelték. 1937-ben a vasmű helyén rézművet építettek, amely ma is üzemel.

Népesség [szerkesztés]

2001-ben 8812 lakosából 7679 fő (87,1%) szlovák és 736 (8,4%) cigány volt.

Nevezetességei [szerkesztés]

Szent János apostol tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1774-ben épült. 1910-ben bővítették.
A plébánia 1751-ben épült, 1780-ban leégett, 1792-ben újjáépítették. Anyakönyveit 1638-tól vezetik.
A Hétfájdalmú Szűzanya, valamint Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt kápolnái 2000-ben épültek.
A Piller-kastély 1727-ben épült.
Helytörténeti múzeum.
Plejsy síközpont.