Rihnó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rihnó (Richnava)
Richnava11Slovakia10.jpg
Rihnó - utcarészlet.
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Gölnicbányai
Turisztikai régió Szepes
Rang község
Első írásos említés 1346
Polgármester Ivan Dunka
Irányítószám 053 51
Körzethívószám 053
Népesség
Teljes népesség 2494 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 358 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 370 m
Terület 6,97 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rihnó (Szlovákia)
Rihnó
Rihnó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 55′ 34″, k. h. 20° 55′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 34″, k. h. 20° 55′ 15″
Rihnó weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rihnó (szlovákul: Richnava, németül Richenau) község Szlovákiában a Kassai kerület Gölnicbányai járásában. 2011-ben 2494 lakosából 1559 roma és 797 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korompától 4 km-re keletre a Hernád bal partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község első írásos említése 1246-ból származik, amikor "Rihno" alakban említik. 1285-ben "Rihnow", 1316-ban "Rechnow", 1391-ben "Rychno" alakban említik a korabeli források. Hain Gáspár Lőcsei krónikája szerint templomát 1261-ben építették. Első ismert birtokosa 1300-ban Rihnói János fia Jenő volt, aki 1304-ben fiú utód nélkül halt meg. Birtokát a Zsigraiak szerezték meg. 1314-ben említik Szent Katalin tiszteletére szentelt templomát. A rozgonyi csata után a falu a Perényieké lett, akik a 15. század közepéig voltak birtokosai.

A község északnyugati részén 13. századi vár csekély romjai láthatók. A várat a Perényiek rihnói-krompachi ága építtette, 1405-től említik 1444-ben Giskra cseh zsoldosai foglalták el, 1462-ben Hunyadi Mátyás foglalta vissza. Még ezelőtt, 1460-ban a király 12000 forintért eladta Szapolyai Imrének és Rozgonyi Sebestyénnek. Ekkor hozzátartoznak Szepesből Richnó, Olcznó, Kalyó, Risócz, Folkmár, Krompach, Kluknó, Székelyfalva, a két Szlovinka és Margitfalva része, Sárosból Szedlicze, Miklósvágása és Jakabfalva.[2] 1478-ban Szapolyai Imre volt a birtokosa, majd a Thurzóké lett. 1528-ban pusztult el, amikor a lőcseiek leromlolták. 1543-ban, Thurzó Sándor halála után az uradalom Báthory Andrásé lett. A várat 1605-ben említik utoljára, ezt követően sorsára hagyták. Birtokosai Kluknón új reneszánsz kastélyt építettek. Uradalma 1693-ban a Csákyaké lett.

A 16. század közepén a falunak csak 6 adózó portája volt, a többi elpusztult. Lakói bányászattal, mezőgazdasággal, szénégetéssel, favágással, kohászattal foglalkoztak. 1787-ben 61 háza volt 436 lakossal. 1828-ban 56 házában 407 lakos élt. Az 1831-es koleralázadás egyik központja volt. Lakói ekkor főként mezőgazdasággal foglalkoztak, később Korompa ipari üzemeiben dolgoztak.

Vályi András szerint "RICHNO. Richnava. Rikanau. Tót falu Szepes Várm., földes Ura Gr. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Kluchnónak szomszédságában, mellynek filiája, határja sovány, réttyei jók, legelője elég, fája van, mind a’ kétféle, piatza közel, és ott keresetre is van módgyok." [3]

Fényes Elek szerint "Richnó, tót falu, Szepes vmegyében, a Hernád mellett, Kluknóhoz közel: 528 kath. lak. Híd a Hernádon. Vendégfogadó. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Lőcse." [4]

1910-ben 688, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott. 1945. január 20-án a németek felégették a községet.

2001-ben 1850 lakosából 1332 szlovák és 486 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Középkori várának romjai.
  • Késő gótikus temploma a 19. század végén épült.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]