Illésfalva
| Illésfalva (Iliašovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Iglói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1263 |
| Polgármester | Ladislav Grondžák |
| Irányítószám | 053 11 |
| Körzethívószám | 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 963 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 71 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 522 m |
| Terület | 13,49 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Illésfalva
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 59′ 33″, k. h. 20° 31′ 31″ | |
| Illésfalva weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Illésfalva (szlovákul Iliašovce, korábban Eliášovce, németül Sperndorf/Selgersdorf, latinul Villa Sperarum/Ursi Villa) község Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában. 2011-ben 963 lakosából 923 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Iglótól 7 km-re északnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint határában már a kőkorszakban éltek emberek. A kora Árpád-kori települést 1241-ben a tatárok pusztították el ezután német telepesekkel – szászokkal – telepítették be. Illésfalvát 1263-ban villa Ursi néven említik először, ekkor Szepes várának tartozéka volt. Kiváltságait 1271-ben V. Istvántól nyerte, lakói szabad polgárok voltak. A földművelés mellett főként kézművességgel foglalkoztak. 1282-ben Helyaszaza néven szerepel oklevélben, 1320 német nevén Spernsdorf alakban említik. Mai magyar nevén először 1354-ben Ilysfalua alakban említi oklevél. A település fejlődésére kedvezőtlenül hatott Luxemburgi Zsigmond politikája, a szepesi városok lengyel zálogba adása. Még vézetesebbnek bizonyult azonban az 1465-ös esztendő, amikor Szapolyai Imre birtoka lett és elveszítve korábbi jelentőségét egyszerű faluvá vált. A 16. század közepén itt is teret hódított a reformáció és lakói evangélikus hitre tértek. A Szapolyaiak után a Thurzók lettek a falu ura, majd a család 1636-os kihalása után a katolikus Csákyaké lett a település. Ennek hatására lakói újra felvették a katolikus hitet és nem vettek részt a 17. századi Habsburg ellenes harcokban. 1678-ban megtámadták és kirabolták a kurucok. A Csáky család nagyszabású építkezéseket folytatott a falu területén. A régi romos kastélyt és templomot újjáépíttették és a falu mellett új nyárilakot építettek. Az 1831-es év újabb tragédiát hozott a községre, ekkor kolerajárvány pusztította el a lakosság nagy részét.
Vályi András szerint "ILLÉSFALVA. Illasevcze, Selgarsdorf, Villa Spinarum. Tót falu Szepes Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Lõtséhez fél mértföldnyire, határja termékeny, réttye kevés, de jó, legelõje, fája mind a’ két féle, piatzozása Iglón, és Lõtsén." [2]
Fényes Elek szerint "Illésfalva, tót falu, Zólyom vmegyében, a Garan bal partján, Beszterczétõl délre 1/2 órányira: 42 kath., 153 evang. lak. Földje elég termékeny; legelõ jó; erdeje derék. F. u. többen. " [3]
1910-ben 612, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.
2001-ben 962 lakosából 874 szlovák és 85 cigány volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Barokk templomát 1768-ban gróf Csáky István építtette, a korábbi romos templom helyén.
- A falu mellett található dombon, a Csáky István által Sans Souci-ra keresztelt nyárilak 1776 körül épült fel.
További információk [szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Illésfalva Szlovákia térképén
- Illésfalva ismertetője (szlovákul)
- Az iskola honlapja
- E-obce.sk
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
