Svedlér

Svedlér (Švedlár)

A svedléri Szent Margit-templom
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Gölnicbányai
Rang	község
Első írásos említés	1338
Polgármester	Oskár Münnich
Irányítószám	053 34
Körzethívószám	053
Népesség
Teljes népesség	2083 fő (2011)^[1] +/-
Népsűrűség	25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	481 m
Terület	84,49 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Svedlér Pozíció Szlovákia térképén Koordináták: é. sz. 48° 48′ 50″, k. h. 20° 42′ 40″48.8138888889, 20.7111111111
é. sz. 48° 48′ 50″, k. h. 20° 42′ 40″48.8138888889, 20.7111111111
Svedlér weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Svedlér (szlovákul Švedlár, németül Schwedler) község Szlovákiában a Kassai kerület Gölnicbányai járásában. 2011-ben 2083 lakosából 1549 szlovák, 331 roma és 52 német volt.

Fekvése [szerkesztés]

Gölnicbányától 23 km-re délnyugatra a Gölnic partján fekszik.

Története [szerkesztés]

A falut német bányászok alapították a 13. század elején. Eredetileg három különálló település, Alsó-, Közép-, és Felsősvedlér volt. 1333-ban Károly Róbert király mindhárom települést a szomolnoki uradalomhoz csatolta, később pedig Gölnicbányához is tartoztak. Svedlért 1338-ban "Tres Swetler, Swetler, Swadler" alakban említik először. 1368-ban "Swedlery" néven szerepel. 1465-ben mezővárosként a szepesi váruradalom része. 1529-ben anabaptisták telepedtek a Szepességben, így Svedléren is. A 16. században Svedlér 143 házzal egyike a Szepesség legnépesebb településeinek. A Thurzók, a Csákyak, végül a Bányászkamara tulajdona. Lakói főként bányászok voltak és a környék rézbányáiban dolgoztak.

1662-ben, 1664-ben és 1710-ben pestisjárványok sújtották. Csak 1710-ben a lakosság háromnegyede, 1050 lakos esett a pusztító kór áldozatául. A 18. - 19. században a rézbányák mellett nagyolvasztó és bányászati hivatal is működött a településen. 1787-ben 350 házában 2691 lakos élt. 1828-ban 343 háza és 2469 lakosa volt. 1880 és 1890 között sok bányász kivándorolt a községből. 1889-ben nagy tűzvész pusztított, melyben a templom tornya is leégett.

Vályi András szerint "SVEDLÉR. Német Bánya Város Szepes Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Vágendriszszelhez fél mértföldnyire; bányáji nevezetesítik, közel Hutáji is vagynak; határja hegyes, võlgyes, fája, legelõje elég van, keresetre jó módgyok, vagyonnyaik középszerûek." ^[2]

Fényes Elek szerint "Schwedlér, német bányaváros, Szepes vmegyében, Szomolnokhoz észak-nyugotra 1 1/2 mfdnyire: 1064 kath., 1511 evang. lak. Kath. és evang. anyatemplom. Papirosmalom. Fürész és lisztmalmok. Jövedelmei rézbányák, mellyekből évenként 2000 mázsa tiszta réz ásatik. F. u. a kamara." ^[3]

1910-ben 1858, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.

2001-ben 1930 lakosából 1625 szlovák, 205 cigány, 67 német volt.