Svedlér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Svedlér (Švedlár)
Švedliar.JPG
A svedléri Szent Margit-templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Gölnicbányai
Rang község
Első írásos említés 1338
Polgármester Oskár Münnich
Irányítószám 053 34
Körzethívószám 053
Népesség
Teljes népesség 2083 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 481 m
Terület 84,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Svedlér  (Szlovákia)
Svedlér
Svedlér
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 48′ 50″, k. h. 20° 42′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 50″, k. h. 20° 42′ 40″
Svedlér weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Svedlér (szlovákul Švedlár, németül Schwedler) község Szlovákiában a Kassai kerület Gölnicbányai járásában. 2011-ben 2083 lakosából 1549 szlovák, 331 roma és 52 német volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gölnicbányától 23 km-re délnyugatra a Gölnic partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falut német bányászok alapították a 13. század elején. Eredetileg három különálló település, Alsó-, Közép-, és Felsősvedlér volt. 1333-ban Károly Róbert király mindhárom települést a szomolnoki uradalomhoz csatolta, később pedig Gölnicbányához is tartoztak. Svedlért 1338-ban "Tres Swetler, Swetler, Swadler" alakban említik először. 1368-ban "Swedlery" néven szerepel. 1465-ben mezővárosként a szepesi váruradalom része. 1529-ben anabaptisták telepedtek a Szepességben, így Svedléren is. A 16. században Svedlér 143 házzal egyike a Szepesség legnépesebb településeinek. A Thurzók, a Csákyak, végül a Bányászkamara tulajdona. Lakói főként bányászok voltak és a környék rézbányáiban dolgoztak.

1662-ben, 1664-ben és 1710-ben pestisjárványok sújtották. Csak 1710-ben a lakosság háromnegyede, 1050 lakos esett a pusztító kór áldozatául. A 18. - 19. században a rézbányák mellett nagyolvasztó és bányászati hivatal is működött a településen. 1787-ben 350 házában 2691 lakos élt. 1828-ban 343 háza és 2469 lakosa volt. 1880 és 1890 között sok bányász kivándorolt a községből. 1889-ben nagy tűzvész pusztított, melyben a templom tornya is leégett.

Vályi András szerint "SVEDLÉR. Német Bánya Város Szepes Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Vágendriszszelhez fél mértföldnyire; bányáji nevezetesítik, közel Hutáji is vagynak; határja hegyes, vőlgyes, fája, legelője elég van, keresetre jó módgyok, vagyonnyaik középszerűek." [2]

Fényes Elek szerint "Schwedlér, német bányaváros, Szepes vmegyében, Szomolnokhoz észak-nyugotra 1 1/2 mfdnyire: 1064 kath., 1511 evang. lak. Kath. és evang. anyatemplom. Papirosmalom. Fürész és lisztmalmok. Jövedelmei rézbányák, mellyekből évenként 2000 mázsa tiszta réz ásatik. F. u. a kamara." [3]

1910-ben 1858, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.

2001-ben 1930 lakosából 1625 szlovák, 205 cigány, 67 német volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Svedlér témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]