Nagymajor
| Nagymajor (Stráňany) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Ólublói |
| Turisztikai régió | Szepes |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1343 |
| Polgármester | Viera Kravčáková |
| Irányítószám | 065 33 |
| Körzethívószám | 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 201 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 17 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 640 m |
| Terület | 11,60 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nagymajor
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 22′ 0″, k. h. 20° 32′ 30″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nagymajor (1899-ig Folyvárk, szlovákul Stráňany, korábban Folvark, ukránul Sztranyani) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában. 2011-ben 201 lakosából 127 szlovák és 57 ruszin volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Ólublótól közúton 13 km-re északnyugatra, a Hársas-patak völgyében fekszik.
Története [szerkesztés]
1343-ban Polyvark néven említik először.
A falu a 15. században keletkezett egy 14. századi major mellett, a nedeci váruradalomhoz tartozott. 1589-ben birtokosától Laskó Albettől a Horváth-Palocsai család vásárolta meg. A 17. század végén Thököly Imre Mattyasovszky László püspöknek adta zálogbirtokul. 1787-ben 68 háza volt 500 lakossal, 1828-ban 103 háza volt 743 lakossal. 1849-ben az orosz hadsereg vonult át a falun.
Vályi András szerint "FOLYVÁRK. Tót falu Szepes Vármegyében, földes Urai Báró Palotsai, és Horváth Uraságok, lakosai egyesûltt katolikusok, fekszik Haligotz, vagy Harikócztól nem meszsze, Bélától két mértföldnyire, magas hegyek, úgy mint Kitsera, Liszina, Viszoka, és Holyi hegyek között, lakosai jó lent termesztenek, nevezetesítette e’ helyet, néhai Ladisintzky nevezetû Nemes, a’ ki a’ Tatárok üldõzésekor, Szamogitvából vagy a’ köznép szerént Zmudból magyar Országba vonúlván, Báró Palotsay Urasághoz akkori Magyar Ország Nádor Ispányához folyamodott, ’s e’ helységnek, és itt való majorságnak gyarapítását reá bízta vala, és innen származott Folyvárk nevezet is, 683melly a’ Szarmatika nyelven majorságot tészen. Határjában fája, legelõje ejég, de mivel földgye sovány, és vizek által is gyakorta károsíttatik, harmadik Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Folyvárk, orosz f., Szepes vmegyében, Lipnik fil. Lõcséhez 8 óra, b. Palocsay birtoka." [3]
1910-ben 460, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, drótozással, erdei munkákkal foglalkoztak. A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.
2001-ben 207 lakosából 149 szlovák és 51 ruszin volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szűz Máriának szentelt klasszicista görög katolikus temploma 1857-ben épült.
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
További információk [szerkesztés]
- községinfó
- Nagymajor Szlovákia térképén
- A község a Pieninek honlapján
- A község az Ólublói járás településeinek történeti szótárában
- E-obce.sk
|
|||||
