Nagysolymár
| Nagysolymár (Veľký Folkmar) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Gölnicbányai |
| Turisztikai régió | Szepes |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1336 |
| Polgármester | Milan Grega |
| Irányítószám | 055 51 |
| Körzethívószám | 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 951 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 41 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 379 m |
| Terület | 23,10 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nagysolymár
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 51′ 30″, k. h. 21° 00′ 50″ | |
| Nagysolymár weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nagysolymár (1899-ig Nagy-Folkmár, szlovákul Veľký Folkmar) község Szlovákiában a Kassai kerület Gölnicbányai járásában. 2011-ben 951 lakosából 923 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Gölnicbányától 8 km-re keletre a Gömör–Szepesi-érchegység területén a Kojsói-patak völgyében 370 m magasan fekszik.
Története [szerkesztés]
A falut 1336-ban "Villa Volkmari" néven említik először, de valószínűleg már korábban is létezett. Azon a területen keletkezett, melyet 1282-ben IV. László király Jakab comesnek adományozott. 1368-ban "Villa Falkmary", 1393-ban "Folkmarfalua", 1460-ban "Folkmar", 1477-ben "Folmark" néven szerepel, lakói földművesek, bányászok, erdei munkások és pásztorok voltak. Kezdetben a Jekelfalussy család jobbágyai éltek itt, majd a 15. század végén a Szapolyaiak szerezték meg és Szepesvár uradalmához tartozott. Kezdetben vegyes német-szlovák etnikumú falu volt, majd német lakói fokozatosan elszlovákosodtak. A 18. századra már tiszta szlovák település lett. 1780-ban 697, 1869-ben 716 lakosa volt. Lakói bányászatból, kohászatból, szénégetésből, favágásból éltek.
Vályi András szerint "FOLMÁR. vagy Folkmár. Német falu Szepes Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Jékelfalvának szomszédságában, ’s ennek filiája, Gölnitztöl sem meszsze. Határbéli földgyeinek, és réttyeinek fogyatkozásait, meg elõzi jó legelõje, fája mind a’ két féle, ’s piatzozása közel, melly elég hasznos, második Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Folkmár, tót f., Szepes vármegyében, Gölniczhez keletre 1 órányira: 605 kath. lak. Vashámorok. Az idevaló házak mind kemény anyagból épültek, még pedig egymáshoz párosan. F. u. gr. Csáky. " [3]
1910-ben 779, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.
2001-ben 930 lakosából 915 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
További információk [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
