Óvíz
| Óvíz (Stará Voda) | |
 | |
| Óvíz - viadukt | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Gölnicbányai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1828 |
| Polgármester | Ján Jarábek |
| Irányítószám | 053 34 |
| Körzethívószám | 053 |
| Forgalmi rendszám | GL |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 190 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 68 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 521 m |
| Terület | 3,28 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 47′ 53″, k. h. 20° 40′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 47′ 53″, k. h. 20° 40′ 36″ | |
| Óvíz weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Óvíz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Óvíz (szlovákul: Stará Voda, németül: Altwasser) község Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Óvíz a Szepesség déli részén, a Gömör–Szepesi-érchegységben, Gölnicbányától 26 km-re délnyugatra, a Gölnic jobb parti mellékágával, az Óvízi-patakkal (szk. Stará voda) való találkozásánál fekszik.
Története[szerkesztés]
A 18. században bányász és kohászfaluként keletkezett egy helyi hámor közelében, Szomolnok bányakamarai uradalom területén. Ide tartozott 1787-ben is, amikor 27 háza és 223 lakosa volt. Ekkor majorként említik.[2] 1828-ban „Ó Víz” alakban említik először, ekkor 61 ház és 585 lakos volt a településen. Később hengerlőüzemet hoztak létre, mely rézbádoggal látta el a szomolnoki pénzverdét.
1851-tól a helyi önkormányzatiság szerve saját pecsétet használt. Körirata: „Sigel der Altwasser Gemeinde * 1851”.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Altvasser, vagy Óviz, puszta, Szepes vgyében, Svedlér fiókja. 604 lakossal, kik az ide való vashámorokban, s olvasztó házakban dolgoznak.”[3]
1858-ban Szomolnokhutához tartozó kohó működött a településen. 1865-ben új kohó kezdett itt üzemelni 32 munkással, közülük 17 gyerek volt. A kohóban főként szegeket gyártottak. A 19. század 70-es éveitől újabb pecsétet használtak, melyben Magyarország címere babérágakkal szegélyezve kapott helyet. Felette keresztbe tett bányászkalapácsok szalaggal átfonva, körirata: „Ó WIZI KOZSÉG”. Ma ezen bányászkalapácsok használatosak a község címerében. 1881-től Szepes vármegye része. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.
Később 1960-ig a Kelet-Szlovákiai kerület Iglói járásához tartozott, majd 1960-tól a Kassai kerület Gölnicbányai járásának része.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 336, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.
2001-ben 233 lakosából 232 szlovák volt.
2011-ben 224 lakosából 222 szlovák.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Alt Vasser - Vetera Aqua (Stará Voda)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
A Gölnicbányai járás települései | ||
|---|---|---|
Gölnicbánya (Gelnica) | ||
Dénes (Úhorná) · Görögfalu (Závadka) · Gyónfalva (Hrišovce) · Henclófalva (Henclová) · Jekelfalva (Jaklovce) · Kluknó (Kluknava) · Kojsó (Kojšov) · Margitfalva (Margecany) · Merény (Nálepkovo) · Nagykuncfalva (Helcmanovce) · Nagysolymár (Veľký Folkmar) · Óvíz (Stará Voda) · Prakfalva (Prakovce) · Rihnó (Richnava) · Svedlér (Švedlár) · Szepesremete (Mníšek nad Hnilcom) · Szomolnok (Smolník) · Szomolnokhuta (Smolnícka Huta) · Zakárfalva (Žakarovce) |  | |
