Kristályfalu
| Kristályfalu (Veľká Lesná) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Ólublói |
| Turisztikai régió | Szepes |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1338 |
| Polgármester | Ján Michna |
| Irányítószám | 065 34 |
| Körzethívószám | 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 473 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 19 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 603 m |
| Terület | 24,25 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kristályfalu
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 20′ 00″, k. h. 20° 26′ 10″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kristályfalu (1899-ig Richwald, szlovákul Veľká Lesná, korábban Rychvald, németül Reichwald) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Ólublói járásában. 2011-ben 473 lakosából 467 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Ólublótól 27 km-re nyugatra az Erdész-patak völgyében fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Magyar neve onnan származik, hogy itt tiszta, szabályos kristályok találhatók.
Története [szerkesztés]
1323-ban "Richvald" néven a Görgey család oklevelében említik először. A falu a 14. században keletkezett a német soltészjog alapján. A Görgey család birtoka, majd a század közepén a krakkói Waldorff család birtoka. 1403-ban Waldorff Pál a vöröskolostori barátokra hagyta. Margorican nevű falurészén feküdt a középkori Szentmargit falu. A hagyomány szerint a Szepességben itt termesztettek először burgonyát. 1598-ban az adóösszeírásba 27 házat számláltak a faluban. Később, a 18. század végén üveghuta is működött itt. 1787-ben 99 házában 737 lakos élt, 1828-ban 129 ház állt a faluban 932 lakossal. Lakói hagyományosan földműveléssel, állattartással és erdei munkákkal foglalkoztak. 1831-ben a kolerajárványnak 58 lakos esett áldozatul.
Vályi András szerint "RICHVALD. Rechvald. Tót falu Szepes Várm., lakosai katolikusok, fekszik Lekniczhez nem meszsze, ’s üveghutája nevezetesíti." [2]
Fényes Elek szerint "Richvald, tót falu, Szepes vmegyében, 873 kath., 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Vizi malmok. A Magura hegyén fája, legelője elég. F. u. a Matyasovszky és Almásy nemzetségek. Ut. p. Lőcse."[3]
1869-ben 722 lakosa volt. A 19. század végén a sanyarú életkörülmények miatt sok lakója kivándorolt a tengerentúlra. 1910-ben 576, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott. A második világháború idején területén élénk partizántevékenység folyt.
2001-ben 471 lakosából 467 szlovák volt.[4]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus plébániatemploma a 14. század elején épült koragótikus stílusban. A 17. és a 18. században barokk stílusban építették át, belsejét 16. századi freskók díszítik.
- A templom mellett közel 400 éves aprólevelű hársfa áll.
- Klasszicista útikápolna a 19. századból, oltára a 18. század második felében készült.
További információk [szerkesztés]
- Községinfó
- Kristályfalu Szlovákia térképén
- Ismertető magyarul
- A község története (szlovákul)
- E-obce.sk
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ [1]
|
|||||
