Feketekút
| Feketekút (Šambron) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Ólublói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1411 |
| Polgármester | Štefan Petrus |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 410 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 32 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 671 m |
| Terület | 12,95 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Feketekút
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 13′ 32″, k. h. 20° 45′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Feketekút, (szlovákul Šambron, németül Schönbrunn) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában. 2011-ben 410 lakosából 310 szlovák és 77 ruszin volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Ólublótól 14 km-re délkeletre fekszik.
Története [szerkesztés]
1411-ben "villa Feketekwth" néven említik először abban az oklevélben, melyben Rikolf unokája Henrik Berzevice várának társbirtokosa megvásárolja. A falu keletkezése ennél korábbra, a 14. századra tehető. 1366 után alapították a német jog alapján. Az írott források ezután hol a magyar, hol a német nevén említik. A szlovák név a német névből keletkezett. 1470-ben "Swarczbron" néven említi írott forrás. 1427-ben 16 adózó portát számláltak a faluban, lakói azonban később elszegényedtek. A 16. században keletről ruszinokat telepítettek ide, ortodox templomuk is ekkor épült. 1600-ban 14 lahóház állt a településen, lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, szűcs- és tímármesterséggel foglalkoztak. 1787-ben még 60 házas kisközség volt 485 lakossal, 1828-ra már 119 ház volt a faluban 878 lakossal.
Vályi András szerint "FEKETEKÚT. Schwartzbrun. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Berzevitzi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Plavnitzához közel, ’s ennek filiája, Héthárshoz más fél mértföldnyire. Határja középszerû, fája elég, réttye, legelõje is jó." [2]
Fényes Elek szerint "Feketekut, Schambron, orosz falu, Sáros vmegyében, Szepes vgye szélén, Palocsához 1 mfld: 12 rom., 854 görög kath. lak. Görög paroch. tempéldául Szép fenyves. Sovány föld. F. u. Berzeviczy nemz. Eperjeshez 8 óra." [3]
1910-ben 846, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.
2001-ben 437 lakosából 411 szlovák volt.
Nevezetettségei [szerkesztés]
- Mai Segítő Szűzanya tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1872-ben épült romantikus historizáló stílusban, neoromán elemekkel, sokszögzáródású szentéllyel és sokszögű toronnyal. A II. világháborúban megrongálódott, de kijavították. Ikonosztáza új, mellékoltárai későbarokk stílusúak.
További információk [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||
