Feketekút
| Feketekút (Šambron) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Ólublói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1411 |
| Polgármester | Štefan Petrus |
| Irányítószám | 065 45 (pošta Plavnica) |
| Körzethívószám | 052 |
| Forgalmi rendszám | SL |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 376 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 32 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 671 m |
| Terület | 12,95 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 13′ 32″, k. h. 20° 45′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 32″, k. h. 20° 45′ 00″ | |
| Feketekút weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Feketekút témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Feketekút (szlovákul: Šambron, németül: Schönbrunn) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Ólublótól 14 km-re délkeletre, a Tarca és a Poprád között fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu keletkezése a 14. századra tehető. 1366 után alapították a német jog alapján, de csak 1411-ben „villa Feketekwth” néven említik először abban az oklevélben, melyben Rikolf unokája Henrik, Berzevice várának társbirtokosa megvásárolja. Az írott források ezután hol a magyar, hol a német nevén említik. A szlovák név a német névből keletkezett. 1427-ben 16 adózó portát számláltak a faluban, lakói azonban később elszegényedtek. 1470-ben „Swarczbron” néven említi írott forrás. A 16. században keletről ruszinokat telepítettek ide, ortodox templomuk is ekkor épült. 1600-ban 14 lakóház állt a településen, lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, szűcs- és tímármesterséggel foglalkoztak. 1787-ben még 60 házas kisközség volt 485 lakossal.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FEKETEKÚT. Schwartzbrun. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Berzevitzi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Plavnitzához közel, ’s ennek filiája, Héthárshoz más fél mértföldnyire. Határja középszerű, fája elég, réttye, legelője is jó.”[2]
1828-ra már 119 ház volt a faluban 878 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Feketekut, Schambron, orosz falu, Sáros vmegyében, Szepes vgye szélén, Palocsához 1 mfld: 12 rom., 854 görög kath. lak. Görög paroch. templ. Szép fenyves. Sovány föld. F. u. Berzeviczy nemz. Eperjeshez 8 óra.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 846, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 437 lakosából 411 szlovák volt.
2011-ben 410 lakosából 310 szlovák és 77 ruszin.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Mai Segítő Szűzanya tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1872-ben épült romantikus historizáló stílusban, neoromán elemekkel, sokszögzáródású szentéllyel és sokszögű toronnyal. A II. világháborúban megrongálódott, de kijavították. Ikonosztáza új, mellékoltárai késő barokk stílusúak.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Az Ólublói járás települései  | |
|---|---|
Ólubló (Stará Ľubovňa) Abroncsos (Obručné) · Alsózúgó (Nižné Ružbachy) · Berkenyéd (Jarabina) · Csércs (Čirč) · Erdős (Lesnica) · Feketekút (Šambron) · Felsőkánya (Šarišské Jastrabie) · Felsőzúgó (Vyšné Ružbachy) · Gnézda (Hniezdne) · Györkvágása (Ďurková) · Hajtóka (Hajtovka) · Hársád (Litmanová) · Határhely (Hraničné) · Helivágása (Haligovce) · Hosszúvágás (Legnava) · Kalács (Kolačkov) · Kijó (Kyjov) · Kishárs (Malý Lipník) · Kislomnic (Lomnička) · Komlóskert (Chmeľnica) · Kormos (Hromoš) · Kövesfalva (Kamienka) · Kristályfalu (Veľká Lesná) · Kriványpusztamező (Pusté Pole) · Lackvágása (Lacková) · Lublókorompa (Kremná) · Lubotény (Ľubotín) · Máté (Matysová) · Nagyhársas (Veľký Lipník) · Nagymajor (Stráňany) · Orló (Orlov) · Palocsa (Plaveč) · Palonca (Plavnica) · Podolin (Podolínec) · Poprádfalu (Forbasy) · Poprádófalu (Starina) · Poprádökrös (Ruská Voľa nad Popradom) · Poprádremete (Mníšek nad Popradom) · Pusztamező (Vislanka) · Sárosújlak (Údol) · Szepesjakabfalva (Jakubany) · Szulin (Sulín) · Újlubló (Nová Ľubovňa) |
