Csércs
| Csércs | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Ólublói |
| Turisztikai régió | Sáros |
| Rang | község |
| Polgármester | Michal Didik |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1240 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 61 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 505 m |
| Terület | 20,19 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Csércs
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 17′, k. h. 20° 55′ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Csércs, (szlovákul Čirč) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában. 2011-ben 1240 lakosából 581 szlovák és 547 ruszin volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Ólublótól 27 km-re keletre a Salská-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
1238-ban, más források szerint 1330-ban említik először Henrik nevű papjával együtt. A falut a német soltészjog alapján telepítették be a 13. – 14. században a palocsai uradalom területén. 1329-ben a Drugeth család birtoka, akik 1323-ban kapták a birtokot Károly Róbert királytól. 1349-ben "Cirk" néven említi oklevél, ekkor már állt temploma is. 1427-ben 27 adózó portát számláltak a községben, ezzel a közepes nagyságú települések közé tartozott. A 14.-16. században Tarkő várának uradalmához tartozott. A Sztáray család birtoka. 1557-ben császári csapatok foglalták el és rombolták le. A 16. században lakossága kicserélődött, amikor ruszinokat telepítettek a községbe. A 16. századtól Tarczay és Dessewffy család birtoka volt, akik a község utolsó birtokosai voltak. 1787-ben 69 házában 537 lakos élt. 1828-ban 124 ház állt a községben 891 lakossal. Lakói főként szarvasmarha és juhtenyésztéssel, valamint erdei munkákkal foglalkoztak. A 19. században kőbányája is működött. A vasút 1876-ban érte el a települést, ez fejlődésére kedvezően hatott.
Vályi András szerint "CSIRES. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Urai Gróf Szirmai, és Dessőfy Uraságok, lakosai ó hitűek, fekszik Lyubotinnak szomszédságában, ’s ennek filiája, Bártfától egy, és 3/4. mértföldnyire, határja hegyes, de nem terméketlen, réttye, és legelője elegendő, fája mind a’ kétféle elég, de más fogyatkozásai miatt, harmadik Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Csircs, orosz falu, Sáros v., közel a Poprádhoz és Galicziához; Palocsától keletre 1 mfd. 65 római, 762 g. kath., 74 zsidó lak. Gör. paroch. templom. Fürész- és lisztmalmok. Sok legelő és fenyves. F. u. a Dessewffy nemz. Ut. p. Bártfa. " [3]
1910-ben 821, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. 1914-ben malom is épült a faluban. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.
2001-ben 1118 lakosából 713 szlovák és 373 ruszin volt.
Nevezetettségei[szerkesztés]
- Görögkatolikus temploma 1843-ban épült barokk-klasszicista stílusban.
- Az Uhliska-hegyen levő kápolnát 1770-ben építették, híres búcsújáróhely.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1919. augusztus 24-én Viktor Kopčák ruszin író, tanár, lapszerkesztő.
További információk[szerkesztés]
- Községinfó
- Csércs Szlovákia térképén
- Csércs története szlovákul
- Csércs ismertetője angolul
- Fotók a községről
- Csércs mint búcsújáróhely
- E-obce.sk
Források[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||
