Csércs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csércs
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Rangközség
PolgármesterMichal Didik
Irányítószám065 42
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámSL
Népesség
Teljes népesség1330 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság505 m
Terület20,19 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 16′ 42″, k. h. 20° 55′ 32″Koordináták: é. sz. 49° 16′ 42″, k. h. 20° 55′ 32″
Csércs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csércs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csércs (szlovákul: Čirč) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Ólublótól 27 km-re keletre, a Salská-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1238-ban, más források szerint 1330-ban említik először Henrik nevű papjával együtt. A falut a német soltészjog alapján telepítették be a 13.-14. században, a palocsai uradalom területén. 1329-ben a Drugeth család birtoka, akik 1323-ban kapták a birtokot Károly Róbert királytól. 1349-ben „Cirk” néven említi oklevél, ekkor már állt temploma is. 1427-ben 27 adózó portát számláltak a községben, ezzel a közepes nagyságú települések közé tartozott. A 14.-16. században Tarkő várának uradalmához tartozott. A Sztáray család birtoka. 1557-ben császári csapatok foglalták el és rombolták le.

A 16. században lakossága kicserélődött, amikor ruszinokat telepítettek a községbe. A 16. századtól a Tarczay és Dessewffy család birtoka volt, akik a község utolsó birtokosai voltak. 1787-ben 69 házában 537 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSIRES. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Urai Gróf Szirmai, és Dessőfy Uraságok, lakosai ó hitűek, fekszik Lyubotinnak szomszédságában, ’s ennek filiája, Bártfától egy, és 3/4. mértföldnyire, határja hegyes, de nem terméketlen, réttye, és legelője elegendő, fája mind a’ kétféle elég, de más fogyatkozásai miatt, harmadik Osztálybéli.”[2]

1828-ban 124 ház állt a községben 891 lakossal. Lakói főként szarvasmarha és juhtenyésztéssel, valamint erdei munkákkal foglalkoztak. A 19. században kőbányája is működött.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csircs, orosz falu, Sáros v., közel a Poprádhoz és Galicziához; Palocsától keletre 1 mfd. 65 római, 762 g. kath., 74 zsidó lak. Gör. paroch. templom. Fürész- és lisztmalmok. Sok legelő és fenyves. F. u. a Dessewffy nemz. Ut. p. Bártfa.”[3]

A vasút 1876-ban érte el a települést, ez fejlődésére kedvezően hatott. 1914-ben malom is épült a faluban. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 821, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 1118 lakosából 713 szlovák és 373 ruszin volt.

2011-ben 1240 lakosából 581 szlovák és 547 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma 1843-ban épült barokk-klasszicista stílusban.
  • Az Uhliska-hegyen levő kápolnát 1770-ben építették, híres búcsújáróhely.

Híres emberek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csércs&oldid=26722658”