Csércs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csércs
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Ólublói
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Polgármester Michal Didik
Népesség
Teljes népesség 1240 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 505 m
Terület 20,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csércs  (Szlovákia)
Csércs
Csércs
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 17′, k. h. 20° 55′Koordináták: é. sz. 49° 17′, k. h. 20° 55′
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csércs, (szlovákul Čirč) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában. 2011-ben 1240 lakosából 581 szlovák és 547 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ólublótól 27 km-re keletre a Salská-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1238-ban, más források szerint 1330-ban említik először Henrik nevű papjával együtt. A falut a német soltészjog alapján telepítették be a 13. – 14. században a palocsai uradalom területén. 1329-ben a Drugeth család birtoka, akik 1323-ban kapták a birtokot Károly Róbert királytól. 1349-ben "Cirk" néven említi oklevél, ekkor már állt temploma is. 1427-ben 27 adózó portát számláltak a községben, ezzel a közepes nagyságú települések közé tartozott. A 14.-16. században Tarkő várának uradalmához tartozott. A Sztáray család birtoka. 1557-ben császári csapatok foglalták el és rombolták le. A 16. században lakossága kicserélődött, amikor ruszinokat telepítettek a községbe. A 16. századtól Tarczay és Dessewffy család birtoka volt, akik a község utolsó birtokosai voltak. 1787-ben 69 házában 537 lakos élt. 1828-ban 124 ház állt a községben 891 lakossal. Lakói főként szarvasmarha és juhtenyésztéssel, valamint erdei munkákkal foglalkoztak. A 19. században kőbányája is működött. A vasút 1876-ban érte el a települést, ez fejlődésére kedvezően hatott.

Vályi András szerint "CSIRES. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Urai Gróf Szirmai, és Dessőfy Uraságok, lakosai ó hitűek, fekszik Lyubotinnak szomszédságában, ’s ennek filiája, Bártfától egy, és 3/4. mértföldnyire, határja hegyes, de nem terméketlen, réttye, és legelője elegendő, fája mind a’ kétféle elég, de más fogyatkozásai miatt, harmadik Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Csircs, orosz falu, Sáros v., közel a Poprádhoz és Galicziához; Palocsától keletre 1 mfd. 65 római, 762 g. kath., 74 zsidó lak. Gör. paroch. templom. Fürész- és lisztmalmok. Sok legelő és fenyves. F. u. a Dessewffy nemz. Ut. p. Bártfa. " [3]

1910-ben 821, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. 1914-ben malom is épült a faluban. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

2001-ben 1118 lakosából 713 szlovák és 373 ruszin volt.

Nevezetettségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görögkatolikus temploma 1843-ban épült barokk-klasszicista stílusban.
  • Az Uhliska-hegyen levő kápolnát 1770-ben építették, híres búcsújáróhely.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]