Poprádófalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Poprádófalu (Starina)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Rangközség
Első írásos említés1352
PolgármesterŠtefan Solotruk
Irányítószám065 46
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámSL
Népesség
Teljes népesség52 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság466 m
Terület9,09 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 19′ 32″, k. h. 20° 49′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 19′ 32″, k. h. 20° 49′ 40″
Poprádófalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Poprádófalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Poprádófalu (1899-ig Sztarina, szlovákul: Starina) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Ólublótól 19 km-re északkeletre, a lengyel határ és a Poprád mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

1352-ben „Stara” néven a palocsai uradalom részeként említik először, a 15. század végére azonban elnéptelenedett. A 16. században a soltészjog alapján ruszinokkal telepítették be. A Horvátok palocsai uradalmához tartozott. A kis falvak közé számított, 1600-ban mindössze 12 háza volt. A 17. században a Berzeviczy és a Semsey család birtokában állt. 1787-ben 34 háza volt 227 lakossal.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZTARINA. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura B. Palocsay Uraság, lakosai többfélék, fekszik Palocsához közel, mellynek filiája; határja sovány, legelője, fája elég van.”[2]

1828-ban 53 ház volt a faluban 394 lakossal. A 19. században a Salamon család tulajdonában állt, lakói főként földműveléssel, szövéssel foglalkoztak. A falunak kiterjedt kertjei voltak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztarina, orosz falu, Sáros vmegyében, a Poprád mellett Galliczia’ szélén: 10 r., 403 g. kath. lak. Gör. anyaszentegyház. F. u. b. Palocsay-Horváth. Ut. p. Bártfa.”[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

A második világháború alatt lakói közül sokan részt vettek a németek elleni partizánharcokban. A 2022-es önkormányzati választásokon egy volt a 6 faluból az országban, ahol senki sem indult a polgármesteri székért.[4] Ugyanez megismétlődött a 2023-as pótválasztásokon is.[5]

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 392, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 86 lakosából 75 szlovák és 11 ruszin volt.

2011-ben 47 lakosából 33 szlovák és 13 ruszin volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]