Felsőkánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőkánya (Šarišské Jastrabie)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Ólublói
Rang község
Első írásos említés 1435
Polgármester Ľubomír Rešetár
Népesség
Teljes népesség 1284 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 60 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 572 m
Terület 21,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőkánya  (Szlovákia)
Felsőkánya
Felsőkánya
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 14′ 30″, k. h. 20° 54′ 33″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 30″, k. h. 20° 54′ 33″
Felsőkánya weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőkánya, (1899-i Jesztreb, szlovákul Šarišské Jastrabie) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában. 2011-ben 1284 lakosából 663 szlovák, 359 roma és 149 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ólublótól 27 km-re keletre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falut a 15. század ban a vlach jog alapján telepítették. 1435-ben Jeztreb néven említik először. 1479-ben Kemencei László itteni birtokát Tarcai Tamásnak adja zálogba. A 15. és 16. század folyamán oklevelekben többször fordul elő Jetzreb alakban, ekkor Dessewffy birtokként Kemence uradalmához tartozott. A 16. században ruszinokat telepítettek ide. 1600-ban 31 lakóháza volt, amivel akkor a nagyobb falvak közé számított. 1787-ben 81, 1828-ban 112 ház volt a faluban. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással és erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint "JESZTRÉB. Tót falu Sáros Várm. földes Ura G. Szirmay, és Dezsőfi Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Bártfához két mértföldnyire, Lubotinak filiája, határja őszi gabonát is terem, réttyei hasznosak, legelője az erdőn jó, fája is elég van. " [2]

Fényes Elek szerint "Jesztreb, orosz falu, Sáros vmegyében, Palocsához dél-keletre 3/4 mfld: 74 r., 723 gör. kath., 25 zsidó lak. Gör. paroch. templom. Szép fenyves. F. u. a Dessewffy nemzetség. Ut. p. Eperjes." [3]

1910-ben 1002, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

2001-ben 1105 lakosából 995 szlovák, 55 ruszin és 49 cigány volt.

Nevezetettségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]