Kormos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kormos (Hromoš)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Ólublói
Turisztikai régió Szepes
Rang község
Első írásos említés 1427
Polgármester Maroš Kočiš
Irányítószám 065 45
Körzethívószám 052
Népesség
Teljes népesség 498 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 532 m
Terület 13,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kormos  (Szlovákia)
Kormos
Kormos
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 15′ 18″, k. h. 20° 47′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 18″, k. h. 20° 47′ 40″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kormos, (1899-ig Gromos, szlovákul Hromoš) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában. 2011-ben 498 lakosából 483 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ólublótól 13 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1580-as években a birtokos Horváth család kezdeményezésére a palocsai uradalom területén telepített falu. 1600-ban "Gromos" néven egy adóösszeírásban említik először, akkor 8 háztartás volt a településen. Lakói földművesek, pásztorok, takácsok és erdei munkások voltak. 1787-ben 31 ház és 266 lakos, 1828-ban 33 ház és 394 lakos volt a faluban.

Vályi András szerint "GROMOS Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura B. Palotsay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Plavnitzához nem meszsze, mellynek filiája, határjának egy része jó, réttyei meg lehetősek, legelője, fája is elég van, de más fogyatkozásai miatt, harmadik Osztálybéli." [2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában "Gromos, orosz falu, Sáros vmegyében: 118 romai, 273 görög kath. lak. Fekszik Palocsához nyugotra 1/2 órányira. Vizimalom. Fenyves. F. u. b. Palocsai Horváth. Ut. p. Eperjes. " [1]

1910-ben 515, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott. 1945. január 23-án foglalta el a szovjet hadsereg. Termelőszövetkezete 1952-ben alakult. Az elektromos áramot 1955-ben vezették be a faluba. 1962-ben megindult a buszközlekedés, 1963-ban felépült a kultúrház, 1974-ben az alapiskola, 1978-ban a sportpálya épült meg.

2001-ben 527 lakosából 524 szlovák volt.

Nevezetettségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1895-ben épült. Egyhajós templom sokszögű szentéllyel. Ikonosztáza 1919-ben készült neobarokk stílusban. Mellékoltára Krisztus at olajfák hegyén 1895-ben készült.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]